Hegyi Gyula szocialista európai parlamenti képviselő azt mondta: az MSZP-nek meg kell erősödnie, és most azzal kell foglalkoznia, hogy az elveszített szavazókat visszaszerezze és kevésbé fontos, hogy mi történik a volt koalíciós pártban. "Ha a szocialista párt azon a százalékon marad, ahol van, akkor őszintén szólva mindegy, ki az SZDSZ elnöke" - fogalmazott az EP-képviselő. Egy pártnak akkor kell szövetségest keresnie, ha maga is megerősödött - jegyezte meg.
Kökény Mihály szocialista egészségpolitikus, a beszélgetés egyik résztvevője úgy vélte, az MSZP-nek nem kell szégyenkeznie amiatt, hogy egy olyan biztosítási rendszert akart létrehozni, amely - ugyan a magántőke részbeni beengedésével - de megőrizte volna a szolidaritást.
Mint mondta, a március 9-i, a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról tartott népszavazás után az országban kialakult hangulat nem kedvezett a potenciális befektetőknek, és - mint fogalmazott -, ezért a hangulatért a "politikai riválisaink a felelősek". Hozzátette: azt a volt koalíciós partner SZDSZ-nek is be kellett volna látnia, hogy hiába szerettek volna változtatni a rendszeren, ilyen helyzetben nem lehetett.
A nyár folyamán egy új egészségbiztosítási programot dolgoznak ki, amelyet ősszel terjesztenek a parlament elé, de az eddigi munkát sem kell restellni - tette hozzá Kökény Mihály.
Székely Tamás egészségügyi miniszter, a beszélgetés másik résztvevője úgy látta, hogy a pénztártörvénnyel kapcsolatban az volt a baj, hogy a többség csak a törvény 10 százalékát "látta", amely a befektetőkről szólt, azonban a többi 90 százalék volt a lényeg, amit "agyonhallgattak".
Kiemelte: a törvény hatályon kívül helyezésével a társadalombiztosítás alapelvei nem változtak.
Fontos része a reformnak, hogy megvalósult a jogviszony-ellenőrzés, valamint az, hogy akik nem képesek (gyerekek, nyugdíjasok) járulékot fizetni, helyettük az állam teszi meg a befizetést.
Hozzátette: a jövedelemarányos járulékfizetés fejében minőségi ellátást kell nyújtania az egészségügyi szolgáltatóknak függetlenül attól, hogy az azt igénybevevők az ország melyik részén élnek.