"Ez az ember nem az apám, és nem egy ültetvényen vagyunk" - válaszolta erre a hétvégén nem kevésbé ingerülten Spike Lee, aki eddig két Oscar-jelölést kapott filmjeiért. Az 51 éves Lee gyakran foglalkozik fekete témákkal és hősökkel; korábban filmet forgatott például Muhammad Ali nehézsúlyú bokszolóról vagy Malcolm X tragikus sorsú fekete polgárjogi harcosról.

Lee egy dühös öregember beszólásának minősítette a 78 éves Eastwood sértő szavait az ABC televízióban.

Az afro-amerikai rendező még a Cannes-i Filmfesztiválon bírálta Eastwoodot. "Két filmet is csinált Ivo Dzsimáról, több mint négy órában és sehol egy néger színész" - fakadt ki. Mint rámutatott, Eastwoodnak annak idején felhívták erre a figyelmét, ám ő mégis úgy döntött, hogy csak fehér katonákat vonultat fel.

Clint Eastwood két filmje, A dicsőség zászlaja és a Levelek Ivo Dzsimáról amerikai, illetve japán szemszögből ábrázolja a második világháború végén, 1945 februárjában lezajlott véres csatát. A csendes-óceáni hadszíntéren az amerikai hadsereg óriási véráldozattal tudta csak elfoglalni a Tokiótól 1200 kilométerre fekvő kicsiny vulkanikus szigetet, amely azért volt fontos stratégiailag, mert az amerikai harci gépek onnan felszállva már elérhették Tokiót. A csata 40 napig tartott. A 22 ezer japán védőből csak 200 maradt életben, hétezer amerikai katona halt meg.

"Ezek az afro-amerikaiak a fasizmus ellen harcoltak a demokrácia nevében, miközben még másodosztályú állampolgárok voltak" - mondta Lee, aki munkáiban igyekszik bemutatni a fekete kisebbség mindennapjait és beilleszkedési zavarait, feltárni a bűnözés problémáját.

Eastwood a Guardian című brit lapban reagált. Kiállt szereplőválogatása mellett és közölte, hogy a csatában résztvevő feketék, akik egy lőszergyártó cég alkalmazottai voltak, nem emelték magasba az amerikai zászlót a csata végén a Szuribacsi-hegyen. Spike Lee-ről mellékesen megjegyezte: "ez az alak eldugulhat".

Lee azt állítja, hogy sok fekete háborús veterán lett ideges, amikor látta Eastwood két filmjét. "Össze tudnék gyűjteni olyan afro-amerikaiakat, akik Ivo Dzsimánál harcoltak; azoknak mondja, hogy amit tettek, annak nem volt jelentősége, hogy nem is léteztek" - mondta.

Mint kifejtette, nem képzeleg, ismeri a történelmet és a hollywoodi filmek történetét is, amelyből kimaradt az az egymillió fekete, aki áldozatot hozott a második világháborúban. Legújabb mozija, a Miracle at St. Anna (Csoda St. Annánál) négy fekete amerikai katonáról szól, aki a világháborúban az ellenséges frontvonal mögött rekedt Olaszországban.