Eddig négyszer szavazták le a kormányt

A május 1-je óta tartó kisebbségi kormányzás időszakában először május 26-án fordult elő, hogy leszavaztak egy miniszteri választ: Veres János egy fideszes interpellációra adott reakcióját
181 igen és 184 nem mellett utasították el a képviselők.

A május 26-i ülésnapon Kiss Péter kancelláriaminiszter szintén egy fideszes interpellációra adott válaszát nem fogadta el a Ház, majd június 2-án ismét Veres János pénzügyminiszter reakcióját nem támogatták.

Leszavazásokra előbb is sor kerülhetett volna, például május 13-án, ekkor azonban néhány fideszes politikus "igazolatlan" hiányzása miatt, az SZDSZ nem szavazatai ellenére két interpellációra adott választ is el tudott fogadni a Ház.

A június 9-i utolsó ülésnapon két interpelláció esetében is szavazategyenlőség alakult ki. Az egyik alkalommal Szili Katalin szocialista a házelnök szavazata kellett a kormánypárti többséghez, így Veres Jánost harmadszorra már nem szavazta le az Országgyűlés.

Az utána elnöklő KDNP-s Harrach Péter viszont az ellenzék felé billentette a mérleg nyelvét: az ő szavazatával nem fogadta el a Ház Puch László közlekedési államtitkár válaszát.

Május 1-je óta több olyan alkalom volt, amikor a napirend több ponton nem a szocialisták elképzelései szerint alakult. Május 19-én például a képviselők 186 igen, 181 nem szavazattal napirendre vették a Kínát elítélő, Tibet ügyéről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját, amelyet sem a kormány, sem az MSZP-frakció nem támogatott. Ugyanezen az ülésnapon nem kapott támogatást a szocialisták javaslata, amely előrébb hozta volna a közbeszerzési törvény elfogadását.

Tibet ügyében később a szocialisták kétszer is "javítottak": május 26-án és június 2-án is leszavazták a négypárti javaslat részletes vitájának Fidesz által szorgalmazott napirendre vételét. Emiatt a Fidesz-frakció - ahogy korábban is - pénzbüntetéssel sújtotta a hiányzó képviselőket, köztük Orbán Viktor pártelnököt.