A népszavazást kezdeményező Albert házaspár kérdése így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?"

A népszavazásra nemmel szavazott Mécs Imre és Veres János szocialista képviselő, tartózkodott Filló Pál, Géczi József Alajos és Lénárt László képviselő (mindhárom MSZP).

Mikola István (Fidesz) a szavazás előtt azt mondta, azért tartják fontosnak a népszavazást, mert ugyan az egészségügyi reform megbukott, a több pénztárra épülő rendszer lekerült a napirendről, de nincs arra garancia, hogy akár fél év, egy év múlva nem fogják elővenni. Hozzátette: a népszavazás garanciát ad arra, hogy legalább három évig ne vezessék be ezt a rendszert. Úgy vélte, veszélyesek azok az új koncepciók, amelyek az egészségügyi rendszer átalakításáról szólnak, és amelyeket a szaktárca június végig dolgoz ki.

Az ellenzéki képviselő szerint mintha megint abba a hibába esne a kormány, hogy néhány hét alatt, komoly egyeztetések, szakmai viták nélkül belevág az egészségügy átalakításába. A fideszes politikus elgondolkodtatónak nevezte azokat az egészségügyi bizottság előtt lévő dokumentumokat, amelyek "a szektorsemlegesség hamis látszatát keltve próbálják a magánszolgáltatók szerepvállalását erősíteni".

Kökény Mihály (MSZP) közölte: pártja soha nem akart versengő több-biztosítós rendszert, a visszavont egészségbiztosítási törvény is nemzeti kockázatközösségre, a szolidaritásra épített. Mint mondta, a népszavazási kérdés nem szól sem a népegészségügyi programról, sem a szektorsemleges finanszírozásról, sem a fogmegtartó kezelésekről, sem a gyógyszerpiacról.

A kormánypárti képviselő azt mondta, sajnálja, hogy az ellenzék ezt az alkalmat is a magánbefektetőkkel szembeni hangulatkeltésre használja. Kökény Mihály kijelentette, hogy nem szabad lemondani az egészségbiztosítás rendszerének átalakításáról, mivel szükség van a szektorsemlegesség érvényesítésére, a területi különbségek csökkentésére a finanszírozásban is.

Nagy Kálmán (KDNP) azon a véleményen volt, hogy az Albert házaspár igen magas társadalmi felelősségről tett bizonyságot. Hozzáfűzte, a kormány az egészségügyi reform során végig a betegekkel és a társadalommal szemben foglalt állást.

Az Országgyűlés nagy többséggel - 352 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül - elfogadta a Magyar Köztársaságnak a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája 2. Cikk 2. bekezdése szerinti kötelezettségvállalásai cigány (romani és beás) nyelvekre történő kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot.

Kiss Péter kancelláriaminiszter az előterjesztésről azt mondta, hogy az a cigányság által beszélt nyelveket egyenjogúsítja, és elősegíti a cigányság integrációját.

A Ház 206 igen, 141 nem szavazattal és 19 tartózkodás mellett nem függesztette fel Simon Miklós (Fidesz) mentelmi jogát. A felfüggesztés kétharmados többség kellett volna.

Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke azt mondta, legfőbb ügyész kérte a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettének megalapozott gyanújával vádolják.

A bizottsági elnök az eset részleteit ismertetve közölte: a gyanú szerint a nyírbogáti önkormányzat, és az annak nevében eljáró Simon Miklós polgármester ugyanazt a munkát két pályázati forrásból kétszer fizette ki. Hozzátette: 33 millió forintos bozót- és cserjeirtásról van szó. Elmondta, hogy a fideszes képviselő a testület ülésén megalapozatlannak, politikai indíttatásúnak tartotta az egész eljárást, és hangsúlyozta: mindig is a képviselőtestület határozatai szerint járt el.

Géczi József Alajos elmondta, hogy a bizottságban nem kapott többséget a mentelmi jog felfüggesztésére vonatkozó javaslat, a nemmel szavazók nem indokolták a döntést, az igennel szavazók viszont azzal érveltek, hogy ebben az ügyben "nyomokban sem fedezhető fel koncepcionális elem". Utalt arra, hogy közvádas ügyekben szinte mindig felfüggesztik a mentelmi jogot.

Az Országgyűlés nagy többséggel - 356 igen szavazattal, 1 ellenében, 11 tartózkodás mellett - elfogadta a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy a testület csatlakozhasson az európai akkreditálási együttműködés multilaterális megállapodásához, aminek szigorú feltételei vannak.

A parlament 212 igen szavazattal, 1 ellenében, 155 tartózkodás mellett módosította a mozgóképről szóló törvényt. A szavazáson a Fidesz és a KDNP képviselői tartózkodtak.

A jogszabály pontrendszer alapján határozza meg a filmek állami támogathatósága szempontjából releváns, minden filmes műfaj kulturális tartalmára vonatkozó kritériumokat.

Két hétfőn elfogadott törvény is érintette a fogyasztóvédelem területét.

Egyrészt - 366 igen, 1 tartózkodás mellett - határoztak a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról szóló törvényről, amely nevesíti és megtiltja a megtévesztő és agresszív kereskedelmi gyakorlatot. Ugyanakkor nem tudták elfogadni a törvényjavaslat minősített többséget igénylő három paragrafusát.

A képviselők 210 igen szavazattal, 157 tartózkodással elfogadták a fogyasztóvédelmi törvény módosításáról szóló javaslatot is, amelynek eredményeképpen akár kétmilliárd forint is lehet a fogyasztóvédelmi bírság maximális összege a nagyobb cégeknél.

Az Országgyűlés egyhangúan, 366 támogató szavazattal elfogadta a személyi jövedelemadó egy százalékával kapcsolatos MDF-es törvénymódosítási javaslatot, amely szerint a társadalmi szervezetek számára felajánlott, de általuk fel nem vett összeg a Nemzeti Civil Alapprogramba kerülne. A módosítás azt is tartalmazza, hogy az adócsomag részeként az adózók visszajelzést kapnak arról, hogy előző évi felajánlásuk célba ért.

A képviselők 366 igen szavazattal elfogadták a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását, valamint határoztak egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról, amelynek célja az, hogy a kormány 500 millió forintos EU-támogatással egy humánerőforrás monitoring rendszert valósítson meg.

Szintén elfogadták - 194 igen szavazat, 16 tartózkodás és 156 nem szavazat mellett - az állattenyésztésről szóló törvény módosítását, amelynek alapján a tenyésztésszervezésért felelős földművelésügyi miniszter szakmai szempontok mérlegelése alapján speciális esetekhez tudja igazítani a tenyészállat kiállítások megtartásának feltételeit.

Elfogadta a parlament a KDNP-s képviselők által kezdeményezett, a hungarikumok védelméről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Itt a szavazati arány 366 igen és 2 ellenszavazat volt. Ez alapján az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy a szakmai és a civil szervezetek bevonásával dolgozza ki a hungarikumok rendszerezését, valamint megőrzésének és hasznosításának lehetőségeit.

Ugyancsak támogatták - 230 igen szavazattal, 138 tartózkodás mellett - a képviselők a Nemzeti Tehetség Programról szóló négypárti határozati javaslatot, amely tehetséges gyerekek felkarolása érdekében deklarálja, hogy az Országgyűlés Nemzeti Tehetség Alap létrehozását tartja szükségesnek.