Valaminek történnie kell

Stumpf István, a Századvég politikai műhely vezetője, az Orbán-kormány kancelláriaminisztere az új választások kiírásában látja a kiutat, mert szerinte a jelenlegi válság megoldása - amely a Fideszt terheli majd - új választói felhatalmazást igényel.

Mint mondta, a Fidesz eddig soha nem látott lehetőség és felelősség kapujába érkezett, hiszen a választások után a rendkívül rossz állapotban lévő, morálisan elbizonytalanodott, versenyképességében meggyengült ország helyreállításában kell szerepet játszania.

"A politikusok hallgatnak" címet viselő rendezvényen Stumpf István a fideszes és KDNP-s képviselők, köztük Orbán Viktor előtt azt mondta: ugyan foglalkozni kell az elmúlt négy évvel, hogy megértsük, miért jutott ide az ország, de a Fidesznek inkább a "poszt-gyurcsányi" ciklusra kell koncentrálnia.

A volt kancelláriaminiszter szavai szerint az állam válságában, a kormányzás működési zavaraiban, a jogbizonytalanságban, és a köztisztviselői szféra válságában látja a legnagyobb problémát, ezért szerinte az új választások után bárki kerül hatalomra, első dolga az állam rendbetétele kell, hogy legyen.

A politológus egy "neoweberiánus állam" képét vázolta fel, amely erős, aktív, intelligens, de korlátozott más hatalmi ágak által, egyszerre képviseli legalizmust és a "menedzserizmust", és visszaállítja a köztisztviselői étoszt.

Stumpf István azt mondta: nem lehet tudni, hogy Gyurcsány Ferenc meddig lesz miniszterelnök, de az látható, hogy a "béna kacsa" kormány élén "megsebzett vadkanként közlekedik", utolsó vérig küzd az életben maradásért.

Mráz Ágoston, a Nézőpont Intézet kutatásvezetője arról beszélt, hogy politikailag fenntarthatatlan a helyzet Magyarországon, a március 9-i népszavazás óta "vihar előtti csend" állapota van, ezért "valaminek történnie kell, valami történni fog a közeljövőben".

A politológus egy focihasonlattal élve azt mondta: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szavazótáborának felét elveszített MSZP elnöke, "harmadik félidőt" akar biztosítani magának, azonban ez nem lehetséges, csak a hosszabbítás, ami azt jelenti, hogy nem azonnal van vége a meccsnek, hanem hamarosan, de a pontos időpontot nem lehet tudni.

"Harmadik félidőt nem hirdettek meg, ilyen a fociban nem ismeretes, hosszabbítás van, és meglátjuk meddig tart" - fogalmazott a kutató, aki három lehetséges időpontot vázolt fel, amikor a "meccs" befejeződhet. Ez megtörténhet ősszel-télen az adótörvények, illetve a költségvetés parlamenti szavazásakor, amikor kiderül van-e többségük szocialistáknak, vagy jövő februárban, az MSZP tisztújító kongresszusán, ahol világos lesz, hogy Gyurcsányt támogatják-e pártelnökként a szocialisták, vagy 2009 júniusában az európai parlamenti választások után.

A politológus a közeljövőre nézve több forgatókönyvet vázolt fel: vagy marad Gyurcsány Ferenc a miniszterelnök, úgy, hogy sikerül a kisebbségi kormány mellé többséget szereznie az SZDSZ egészének vagy egyik szárnyának megnyerésével, vagy lecserélik a kormányfőt, amivel szerinte nem olyan biztos, hogy az MSZP újra meg tudja szólítani a szavazókat. Szerinte az első verzió a Fidesznek sem kártékony, mert Gyurcsány helyzetének stabilizálásával, az ellenzéki párt véglegessé teheti mára kialakult hárommilliós szavazótáborát, amelyet leginkább Gyurcsány elutasítása tart össze.

Vagy pedig - folytatta - előre hozott választások következnek. Mráz Ágoston ebben is két utat lát: a schröderi modell alapján vagy maga Gyurcsány Ferenc hirdet előrehozott választást, és így ismét felsorakoztathatja maga mögé a pártot, vagy a miniszterelnök elleni parlamenti többség szerveződik össze, és így következik be az Országgyűlés feloszlatása.

Csaba László, a Közép-Európai Egyetem tanára arról beszélt, hogy a növekedésben, a foglalkoztatásban, az államháztartás helyzetében, az állam működésében és a közbizalom tekintetében is fenntarthatatlan a helyzet. "A dolgok úgy nem mehetnek tovább, ahogy eddig" - fogalmazott a közgazdász, aki szerint az elmúlt öt év magyar gazdaságpolitikájával ellentétben nem szabad azt gondolni, hogy a problémák maguktól elmúlnak.

Csaba László szerint az alacsony növekedés mellett az alacsony mértékű foglalkoztatottság a magyar társadalom legnagyobb gondja. A közgazdász arra is figyelmeztetett, hogy "bonyolult kérdésekre nincsenek egyszerű megoldások", ezért óvna az olyan tévtanoktól, hogy ha leszállítjuk az adót, akkor a gazdaság növekszik, és több munkahely lesz. Szerinte a foglalkoztatás fenntarthatatlanságának mély szerkezeti okai vannak, és ha a gazdasági növekedés nem éri el a 4-5 százalékos mértéket, akkor az egyéb munkahelyteremtő intézkedések nem lesznek eredményesek.

A szakember "önfelszámoló politikának" nevezte a kormány utóbbi években folytatott tevékenységét, és úgy vélte: a közbizalom helyreállítása a legfontosabb, és meg kell fogalmazni egy 5-8 éves középtávú gazdasági programot, adó és költségvetési programmal, társadalmi párbeszédet kell kezdeni, karcsúsítani az államot és szélesíteni az adóalapot.

Van lehetőség arra, hogy megoldjuk a gondokat, ha nem fordítva ülünk a lovon - tette hozzá a közgazdász, aki szerint először makroterv kell.

Navracsics Tibor frakcióvezető az előadások előtti bevezetőjében úgy fogalmazott: a három előadót tanácsadásra, véleményük elmondására kérték fel, nem pedig arra, hogy "hűségesküt tegyenek a Fidesz politikája vagy világképe mellett", így ők nem a Fidesz hivatalos vagy nem hivatalos véleményét jelzik.