Mint a tudós társaság elnöke rámutatott, a doktori cím elnyerése mérföldkőnek számít a kutatói életpályában, hiszen a kiemelkedő eredmények elismerését jelenti. A Magyar Tudományos Akadémia ugyanis szándékosan magasra helyezte a mércét.
Pálinkás József kifejtette: Bármilyien bírálat is éri a Magyar Tudományos Akadémiát a "színvonal magasan tartásáért", vállalják a kritikát, s a doktori cím várományosainak továbbra is magas kritériumoknak kell megfelelniük. Ezzel a Magyar Tudományos Akadémia példát akar mutatni, egyfajta zsinórmértéket, etalont létrehozva. Így az akadémiai doktori cím a szakmai közösség által elismert eredményt jelzi.
Az MTA elnöke kitért arra is, hogy a doktori cím kötelezettségekkel is jár, birtokosaik hozzájárulnak ahhoz, hogy következő nemzedékék legjelesebb képviselői is a tudományos pályát válasszák. Az oktatói tevékenység egyébként az elbírálási szempontok közé tartozik a jelöltek értékelésénél, a doktori címmel a tudományos utánpótlás nevelését is elismerik.
Palkovits Miklós, az MTA Doktori Tanácsának elnöke a jelöltek elbírálását ismertette. Mint mondta, a pályázóknak a megmérettetés során több szűrőn kell átmennie. Egy-egy jelölt tevékenységének elbírálásába tucatnyi tudós kapcsolódik be, összességében pedig több százan vettek abban a munkában részt, amelynek eredményeként 59 kutatónak ítélték oda az MTA doktora címet.
Németh Tamás főtitkár az MTI-nek nyilatkozva kiemelte, hogy az MTA valóban a nemzet Akadémiája. Nagyon sok támadás éri az Akadémiát az úgymond belterjessége miatt, ám a számok mást mutatnak. Az új doktorok kétharmada a felsőoktatásban dolgozik, 20 százaléka az MTA intézeteiben, a többiek pedig az élet egyéb területéin tevékenykednek.
"Itt vállalkozótól kezdve bárki megszerezheti a doktori címet, amennyiben megfelel a követelményeknek. Ha valaki tudományos pályafutásra vágyik, tudományos munkára szánja el magát, eléri célját" - mondta.
Németh Tamás ismertetése szerint az új doktorok között 12 nő van.
"Ha a tudományterületeket nézzük, 45 százalékot képviselnek a matematikai és a természettudományok, 31 százalékot az élettudományok, s 24 százalék a társadalomtudományok részesedése"- mondta.
Érdekesnek nevezte az MTA főtitkára az új doktorok kormegoszlását: a legfiatalabb 35 éves, a legidősebb pedig 68. Az előbbi természettudós, utóbbi társadalomtudós.
