Emese százezrek kedvence
Nem ő énekli Réka szerepét a Papp László Sportarénában, a Társulat négy zsüritagjának mellette szóló döntése azonban csodás lehetőségekhez juttatta Torma Emesét. Már bizonyos: nem lesz intézményi kommunikátor, sem pedig óvónő, az általa mindig is előnyben
2008. június 11. szerda 10:34 - Hírextra
Felkorbácsolta az indulatokat, megkérdőjelezte a zsűri szerepét nemrégiben a köztelevízió Társulat című szereposztó műsorának egyik döntője, amelyben az István, a király című rock-opera jubileumi, június 18-án tartandó előadásának Rékáját választották ki.
A zsűri öt tagja közül négyen a jutai Torma Emesét ítélték a szerepre méltónak, míg az elnök, Szikora János rendező a rivális Herczeg Flórát tartotta a legalkalmasabbnak, s ezzel utóbbi nyerte meg a szerep lehetőségét. Mindezzel semmi baj sem lett volna, ha a műsor nézői nem élik bele magukat a szavazás demokráciájába, noha a produkció főembere a szakmaiság elvei szerint mégiscsak a rendező, aki az egészért felel - mondták a zsűritagok.
A tét - a Papp László Sportarénában színre lépő előadócsapatban való részvétel - nem is a fiatal társulat tagjait, mint inkább az értük ölre menő nézők hadát hozta legjobban lázba. Az azon a hajnalon szüleivel a Dél-Dunántúlra hazatérő Emese elsőként rögvest félszáz ismeretlen rajongótól érkezett e-mailt talált a gépén, s azokat akkurátusan megválaszolva, további üzeneteket fogadott, s mindmáig rajongói weboldalak születnek róla.
Habár Emese tíz éves kora óta nyilvánosan is énekel, Réka személyiségében érzi igazán jól magát. Hangját hasonlítják Sebestyén Mártáéhoz, Rúzsa Magdiéhoz, s nem vitás: a népdalokon edzett hangszálak éteri szárnyalással érintik meg a hallgatóság lelkét. Törékeny szépsége karakteres magabiztosságot takar, s mint mondja, jól dolgozta fel a sokakat vélemény-nyilvánításra késztető történteket.
- Nyilván nem örültem, hogy az első előadáson nem én fogom Réka szerepét játszani a darabban, de őszintén nem bánom, hogy így alakultak a dolgok. A következő időszakban ugyanis lehetőségem lesz Szegeden, Debrecenben is megosztott szereposztásban játszanom a szerepet, s a legújabb hír, hogy a kaposvári színházban is lekötöttek húsz előadást, októbertől decemberig. A mostani, díszbemutatón - melynek gőzerővel folynak a próbái - is fogok játszani, csak ott nem szólista leszek, hanem egy udvarhölgyet alakítok. Emellett figyelnem kell a második szereposztást, ha Szikora rendező úr szól, én is próbálhatom Rékát.
- Mióta égeti a Réka-szerep? Oly mesésen hangzik, hogy ez lenne Emese álma…- Népdaloztam 18 éves koromig, aztán a Déryné Vándorszíntársulatban énekeltem másfél évig, majd a kaposvári Roxínházban léptem fel. De kiskorom óta az István, a király című rockopera tartott hatása alatt, mióta csak megkaptam a CD-t egyik barátnőmtől. Sebestyén Mártát hallgatva szívem vágya volt, hogy elénekeljem Réka szerepét. A népdalokat is az ő kazettáiról tanultam. A Roxínházban Réka szerepe valóra is vált, de azért ez a jubileumi előadássorozat mégis más lesz…
- Mennyire azonosulsz Réka személyiségével?- Teljesen. Én azért másnak látom őt, mint ahogy Szikora János szeretné bemutatni; nekem ő egy nagyon erős, karakteres hölgyet jelent, aki kiáll a hite és az apja mellett is. Igaz, szerelmes Istvánba, de tudja, mit akar. Nekem ez fontos, én is ilyennek gondolom magam. Ha valamivel nem értek egyet, kiállok az igazam mellett.
- A középiskola után intézményi kommunikátor diplomát szerzett a kaposvári egyetemen. Ha nem így alakul az élete a Társulattal, merre vinne az útja?- Valójában mindig énekesnek készültem, esetleg óvónőnek álltam volna. A színművészeti egyetemet nem mertem megpróbálni, mert hozzám inkább az éneklés áll közelebb, persze a musicalszínészeten elgondolkozom.
- A Társulat mennyire kovácsolódott igazi társasággá?- Mintha valódi család lennénk! Nagyon jó a csapatépítés, tegnap éppen a rendező úr hívott meg bennünket vacsorázni - igen jól szórakoztunk. A producerrel is szoktunk külön találkozni, beülünk együtt egy-egy szórakozóhelyre, ez is erősíti az összetartozás érzetét. Mivel sok közöttünk a vidéki, fontos, hogy számíthassunk egymásra.
- Milyen módon képezi a hangját?- Énektanárhoz járunk mindannyian, noha jelenleg a próbákkal vagyunk elfoglalva. Nekem ez azért is fontos, mert a Társulat előtt nem volt külön énektanárom, magamtól tanultam. A népdalozás miatt én mindig torokból énekelem, a zenei képzés óta azonban mind erősebbé és csiszoltabbá válik a hangom. Szerepálmaim? Szívesen játszanék további Szörényi-darabokban, persze bármi számításba jöhet.
- Magánélet?- Barátommal csaknem egy éve élünk együtt. Mindenben támogat, mint ahogy a családom is. Pedig voltak őrült napjaim, de végig nagy türelemmel volt irántam. Nekem pedig nagyon fontos, hogy hagyjanak élni, és jó, hogy ezt megértik, akik szeretnek.
Forrás: MTI