2024. november 25. - Katalin

Búcsú Fejtő Ferenctől

Végső búcsút vettek Fejtő Ferenctől pénteken Budapesten, a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szertartáson igazi európai magyar polgárnak nevezte az írót, s úgy fogalmazott: szerencsésnek mondhatja magát az az ország, amelyne
2008. június 13. péntek 17:15 - Hírextra

Magyar volt és francia, Franciaország fiává fogadta és megtanította álmodni, gondolkodni, de benne volt a mediterrán tüze is, hiszen harmadik hazájának Olaszországot tekintette - emlékezett a magyar származású íróra a kormányfő a szertartáson, amelyen mintegy kétszázan vettek részt.
    

Gyurcsány Ferenc felidézte utolsó franciaországi és magyarországi találkozásuk személyes pillanatait, amikor Fejtő Ferenc tanácsokkal látta el. Ő próbált meg erőt adni a magyaroknak, mondván, ez az ország megérdemli, hogy jobb legyen - tette hozzá.
    

Fejtő Ferenc író, történész, újságíró, irodalomkritikus, nemzetközileg elismert Kelet-Közép-Európa-szakértő június 2-án, 98 éves korában hunyt el Párizsban.

1909. augusztus 31-én született Fischl Ferenc néven Nagykanizsán. Prágai zsidó nagyapja a híres Pester Lloyd szedője lett, majd megalapította a Zala című nagykanizsai újságot, apja könyvkereskedő, nyomdász és a szabadkőműves mozgalom tagja volt. Fejtő, aki fiatalon áttért a katolikus hitre, a budapesti egyetemen tanult, a Berzsenyi-kollégium tanára, a Bartha Miklós Társaság tagja lett. Illegális kommunisták hatására marxista szemináriumokat tartott, a mozgalom hozta össze József Attilával is, akinek tehetségét az elsők közt ismerte fel. 1932-ben majd egy évre börtönbe került, s tanulmányait meg kellett szakítania.
    

A kommunista mozgalommal a szektás vezetés miatt hamarosan szakított. A marxizmus humanistább, liberálisabb változatához, a szociáldemokráciához viszont - ha kritikusan is - egész életében hűséges maradt. József Attilával megalapította a Szép Szó című folyóiratot, amelynek 1935-38-ban szerkesztője volt, emellett számos folyóiratba írt, részt vett a népi-urbánus vitában s közvetíteni próbált a baloldal két szembenálló tábora közt. 1938-ban egy cikke miatt osztály elleni izgatás vádjával pert indítottak ellene, a letartóztatás elől Párizsba menekült s élete végéig ott élt.
    

Hét évig a Népszava párizsi tudósítója volt, a második világháború idején részt vett a francia ellenállásban, miközben itthon majd egész családját kiirtották. A háború után nem tért haza, de 1947 és 1949 között Károlyi Mihály nagykövet bizalmasaként a párizsi magyar sajtóirodát vezette. Rajk László letartóztatása után tisztségéről - Károlyihoz hasonlóan - tiltakozásul lemondott, majd Rajk kivégzésekor nagy cikkben leplezte le a per hamis indítékait. 1955-ben francia állampolgár lett, s 1974-ig az AFP francia hírügynökségnél dolgozott a keleti tömb ügyeinek kommentátoraként. 1956-ban a forradalom leverése után döntő szerepe volt abban, hogy a francia értelmiség hitelesen tájékozódhatott a történtekről, Albert Camus és mások állásfoglalása nem csak szó szerint életeket mentett az íróperek idején, de fordulatot jelentett a kommunista rendszerek nyugati megítélésében.
    

A kelet-európai országokról, a kommunista mozgalomról és világpolitikai kérdésekről írott művei a tényekre építve, éles antikommunista szellemben bírálták a "tábor" ideológiáját és politikai gyakorlatát. Fejtő, aki 1973-ban műveiért elnyerte az állami doktorátust, 1972-82 közt a politikatudományi főiskola kelet-európai szemináriumát igazgatta, szovjet és kelet-európai témákról tartott előadásokat, a milánói Il Giornale párizsi irodáját vezette s rendszeresen szerepelt a nyugati rádiók magyar nyelvű adásaiban. 1988. június 16-án beszédet mondott a Pére Lachaise temetőben Nagy Imre-emlékművének avatásán.
    

Fejtő szépírónak indult, de áttért a politikai tudományok területére. A Rekviem egy hajdanvolt birodalomért az Osztrák-Magyar Monarchiát siratja el, amelyet életképesnek tartott, pusztulását szerinte külső erők okozták. A népi demokráciák története a kelet-európai sztálinizmus elemzésének alapműve, óriási tárgyismeretre támaszkodó megközelítései ma is érvényesek. A 16 nyelvre lefordított, Franciaországban tankönyvként is használt mű számos francia szimpatizánst ébresztett rá a valóságra. Emlékiratait Párizsban 1986-ban, magyarul Budapesttől Párizsig címmel 1989-ben adták ki. Irodalmi esszéket is írt, újságcikkei számos aktualitást tárgyaltak, gyakran adott interjút, műveit számos nyelvre lefordították. Fejtő konzervatív liberális szocialistának vallotta magát: konzervatívként az európai görög-zsidó-keresztény hagyományhoz kötődött, liberálissá a 20. század önkényuralmi rendszerei tették, s a kirívó egyenlőtlenségek ellenfeleként maradt szocialista.
    

1989 júniusában, Nagy Imre és társai temetésére jött először haza 42 év után. 1988-ban a francia Becsületrend lovagja lett, 1992-ben a francia Nemzetgyűlés irodalmi díjával, 1994-ben Pulitzer-emlékdíjjal tüntették ki, 2000-ben a Nagykövetek Díját, 2001-ben az Európa-díjat kapta meg. 1989-ben a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével, 1997-ben a Magyarság Hírnevéért Díjjal, 1999-ben a Magyar Köztársaság Arany Emlékérmével ismerték el, 1997-től a Magyar Újságírók Országos Szövetségének örökös tagja. 2003-ban Széchenyi-díjat kapott "a magyar és a francia kapcsolatok fejlesztésében - különösen a hazai kultúra képviseletében és megismertetésében - végzett kiemelkedő irodalmi munkásságáért és közéleti szerepvállalásáért". 2004-ben a magyar Köztársaság Érdemrendjének Nagykeresztjét, 2005-ben Nagy Imre Érdemrendet kapott.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy Fejtő Ferenc életét mélyről jövő örök optimizmus hatotta át, és még 90 évesen se szégyellte, ha csillogó szemmel megfordult egy csodálatos nő után. Egy interjújában pedig úgy fogalmazott: a tisztánlátás pesszimizmusát az akarat optimizmusával kell legyőzni.
   

 A kormányfő felidézte utolsó franciaországi és magyarországi találkozásuk személyes pillanatait, amikor Fejtő Ferenc tanácsokkal látta el. Ő próbált meg erőt adni a magyaroknak, mondván, ez az ország megérdemli, hogy jobb legyen - tette hozzá.
    

Gyurcsány Ferenc az írót "  drága Feri bátyámnak" szólította, és azt mondta, zavarba hozta az ittmaradtakat, akik ma találgatják, történészként, zsurnalisztaként vagy történelmi-filozofikus esszék írójaként emlékezzenek rá.
   

 A kormányfő a koporsó felé fordulva azzal zárta beszédét, hogy amit Fejtő Ferenc tett és alkotott, az olyan érték, ami elkíséri őt ezen a földön és azon túl is.
   

 Méray Tibor író a ravatalnál tartott beszédében azt mondta: "a franciáknak te voltál Magyarország".
    

Hozzátette, hogy az elmúlt hat évtizedben, a népelnyomás 40 és az ifjonti demokrácia 20 éve alatt a kormányok tucatnyi nagykövetet neveztek ki, de 1949 óta, amikor Fejtő Ferenc szakított a magyar diplomáciai szolgálattal, a francia nép, a köztársasági elnökök, a miniszterek, az írók, a művészek, a lapszerkesztők, a tanulni vágyó fiatalok szemében cím nélkül is ő volt "a valódi, a szellemi Magyarország nagykövete" a maga utánozhatatlan közvetlenségével, türelmével, tudásával és szolid rendíthetetlenségével.
    

Méray Tibor kiemelte, hogy Fejtő Ferenc kétszer annyit élt Párizsban, mint Nagykanizsán és Budapesten. "Francia lettél és minden toroköblögető magyarnál magyarabb maradtál" - tette hozzá.
    

Úgy fogalmazott: "feszítő ilyen-olyan gárdák, vármegyések, turulmadarasok, árpádsávosak, kis és nagy pártok, pártocskák akkor lettek volna legények a gáton, amikor te voltál. Az öregebbek a fasiszta, a fiatalabbak a kommunista diktatúra idején."
    

Mint mondta, "most könnyű; a kockázat nélküli hősködés korában, a csendes többség, a te nyugodt mosolyodból erőt meríthet és merít erőt."
   

Gurmai Zita (MSZP) európai parlamenti képviselő a család barátai nevében tartott beszédében azt hangsúlyozta, hogy Fejtő Ferencnek mindegyik történelmi helyzetben alapvetően igaza volt. Józan realista volt, a szélsőségekkel megvert huszadik században - mondta, hozzátéve, hogy helytállni a század forgatagában emberi próbatétel is volt, amelyben felesége állt az író mellett.
    

Gurmai Zita kiemelte: azt szerette a leginkább Fejtő Ferencben, ahogy a nőkről gondolkozott. Szép stílusú, nőket tisztelő férfiember volt, udvarolt azoknak, akikben felfedezte a szépet. Számos tanítványa volt, többnyire lányok, akik rajongtak érte. Mint mondta, igaz a legenda, hogy éppen egy negyedéves vietnami orvostanhallgatónak udvarolt, amikor megállt a szíve. "Ekkor is a nőkről beszélve, és persze Magyarországról."
    

A ravatalozóból díszőrség kísérte a koporsót a sírhelyig, a jármű előtt vitték Fejtő Ferenc kitüntetéseit. Az írót József Attila és családja sírhelye mellett temették el.
    

A sírnál Jordán Tamás József Attila-versekkel búcsúzott Fejtő Ferenctől, majd egy evangélikus püspök búcsúztatta az írót, mielőtt a sírba engedték a koporsót.
    

A Nemzeti Sírkertben tartott temetési szertartáson mintegy kétszázan vettek részt; a búcsúztatás közben többször eleredt az eső.
    

Fejtő Ferenc családja és barátai mellett jelen volt többek között Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Göncz Kinga külügyminiszter, Hiller István oktatási és kulturális miniszter, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, valamint Lendvai Ildikó, az MSZP, Navracsics Tibor, a Fidesz, és Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője.

Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását