Amundsenre emlékezünk

1872. július 16-án született a norvégiai Borgéban. A kalandvágyó fiú özvegy édesanyja megnyugtatására beiratkozott ugyan az orvosi egyetemre, de anyja halála után azonnal egy fókavadász hajóra szegődött. 1897-ben egy belga expedíció tagjaként jutott el az Antarktiszra, s már ekkor tanúságot tett fizikai és lelkierejéről. Miután hajójuk jégbe fagyott, s ők első emberként kényszerültek áttelelésre a déli sarkvidéken, a beteg parancsnok helyébe lépve egyedül élelmezte frissen lőtt fókákkal a legénységet, s tartotta bennük a lelket.

1903-ban az évszázadok óta keresett Északnyugati Átjáró felkutatására indult, mindössze hat emberrel és feleakkora hajóval, mint annak idején Kolumbusz. A menekülésszerű kezdet után - hitelezői elől szökve, éjjel hagyta el a kikötőt - teljes sikerrel járt: Grönland nyugati részétől indulva három év után, 1906 nyarán a Bering-szoroson át kijutott a Csendes-óceánra. Útja során felfedezte az Északi mágneses sarkot és nem mellesleg azt is bebizonyította, hogy a legendás átjáró létezik ugyan, de a zord időjárás miatt gyakorlati jelentősége nincs.

Amundsen az Északi sark meghódítására indult volna, amikor megtudta, hogy az amerikai Peary megelőzte. 1910 júniusában így a déli pólus felé vette az irányt, de ezt még legénységének is csak a nyílt tengeren árulta el. Egyben rövid táviratban tudatta a szintén e célt kitűző brit Robert Scott-tal, hogy vetélytársa támadt.

A két expedíció nagyjából egy időben, 1911 októberének végén indult a végső rohamra. Amundsen és négy társa kutyaszánon, 52 kutyával a rövidebb, ám nehezebb útvonalat választotta. Menet közben raktárakat létesítettek, majd az élelem fogytával a felesleges kutyák húsával táplálkoztak. A Déli Sarkot 1911. december 14-én érték el, egy hónappal Scotték előtt, majd 1912. január 25-én az expedíció minden tagja épségben jutott vissza a bázisra. (Scott már nem volt ilyen szerencsés, a csalódott kutató úton visszafelé megfagyott.)

Amundsen hírnevét kamatoztatva hajózási vállalkozást alapított, de a kaland továbbra is vonzotta. 1918-ban az amerikai Lincoln Ellsworth társaságában végigjárta az Északkeleti Átjárót, az Atlanti-óceánból Szibéria északi partjai mentén a Csendes-óceánba vezető utat. Ezután a sarki repülés úttörője lett, több sikertelen kísérlet után 1926 májusában a Norge nevű léghajón az olasz Umberto Nobile társaságában elsőként repülte át az Arktiszt. A pólust azonban az amerikai Richard Byrd két nappal korábban már elérte repülőgépével, Amundsennek további keserűséget okozott, hogy Nobile elvitatta tőle a repülés dicsőségét.

Mégis, amikor 1928. május 24-én Nobile léghajója szerencsétlenül járt, Amundsen sérelmeit félretéve segítségére sietett. 1928. június 18-án Bergenből szállt fel repülőgépe, de többé soha nem látták, vélhetőleg a tengerbe veszett. Nobilét és társait két nappal később megtalálták...