A megemlékezésen a miniszterelnök arról beszélt, hogy annak idején százak váltak mártírrá, mivel ragaszkodtak eszméikhez és elveikhez.

"Vannak emberek, akik nem csak hogy magukat nem kívánták menteni, nem voltak hajlandóak kompromisszumra (...), hanem úgy gondolták, hogy nemzetük a magyarság, ahova tartoznak, az fog boldogulni" - fogalmazott a Kisfogházban kialakított emlékhelyen a mártírok neveit tartalmazó táblákra mutatva.

A mártíromságban meghaltak közül jó néhánynak csak egy mondatot, egy szót kellett volna kimondani, de erre ők nem voltak hajlandóak, nem akarták elárulni azt, miben hittek.

Beszédében Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, lehet vitatkozni sok mindenen, de egyen talán nem, azon, hogy "a szabadságvágyunkban magyarok voltunk és azok kívánunk maradni, nem csak a mártírok emlékére, hanem gyermekeink, hazánk dicsőségéért is".

"Szabadságot a magyarságnak, dicsőséget a mártíroknak!" - zárta szavait Gyurcsány Ferenc, mielőtt elhelyezte a megemlékezés koszorúját a kisfogház udvarán, az ötven évvel ezelőtti kivégzések helyén.