Pulitzer-díjas újságírónő az Irodalmi Centrifugában

„Nagy öröm számomra, hogy abban az országban tarthatok előadást, ahonnan származom. Kitüntetettnek érzem magam, hogy ezen a történelmi helyen lehetek, amely egykor annyi író és művész centrifugája volt, s megtiszteltetés számomra az is, hogy olyan írók csoportja előtt beszélhetek, akik ezt a helyet ismét olyanná teszik, amilyen egykor volt - egy kulcsfontosságú különbséggel.

A Centrál Kávéház századfordulós értelmiségi körének névsorát böngészve észre kellett vennem, hogy Kaffka Margit volt az egyetlen nő a listán. Most egy olyan centrifugát pörgetnek itt, amely nem hagyja ki az irodalmi népesség felét” – indokolta Susan, miért fogadta el az Irodalmi Centrifuga meghívását.

Susan Faludi édesapja magyar, holokauszt túlélő, aki az Egyesült Államokban kezdett új életet. Susan 1959-ben született Queensben. Édesanyja újságíró, apja fotóriporter volt. 12 éves korában már iskolai lapot szerkesztett. Az egyetemistaként a Harvard Crimson című egyetemi lapnak írt. A nemi szerepekről készített írásokat. E téma a hetvenes évek vége felé még új területnek számított.

A Harvardon még nem voltak úgynevezett women's studies kurzusok. Susan tapasztalata: „Egyik éjjel a dékán tűnt fel a szerkesztőségben, s azt követelte, hogy a lap azonnal fejezze be a nyomásgyakorlást, és ne közölje le azt a cikket, amelyet olyan professzorról írtam, aki számos diákját szexuálisan zaklatta. Mégis lehoztuk a sztorit, a professzort pedig megbüntették: megkérték, vegyen ki hat hónap szabadságot, majd visszafogadták, mintha mi sem történt volna.”

Az egyetemet 1981-ben végezte el. Rögtön a New York Times-nál kezdett dolgozni. Később a Miami Herald, az Atlanta Journal és a Wall Street Journalnál is dolgozott.

Amikor a kaliforniai napilap vasárnapi magazinjánál volt, sorozatot írt arról, hogy a Reagen-éra alatt hogyan szűkülnek be a nők jogai. A sorozatára könyvszerződést kapott: a Backlash Susan Faludi első könyve.

„A női dolgok egyáltalán nem csak női dolgok. Ezek társadalmi kérdések. A gender nem csupán egy oldal. Ez gyakran az alapvető dráma: a legalapvetőbb történet, az az eltemetett erő, amelyen a kultúránk, a politikánk és a történelmünk is nyugszik.”

Nemrég újabb kötete jelent meg. A The Terror Dream a 2001. szeptember 11-i események utáni helyzetet tárta fel gender-szempontból. „Bár a terroristák Amerika katonai és gazdasági ereje ellen támadtak, az amerikaiak úgy tettek, mintha az otthon és a családi tűzhely ellen intéztek volna támadást” – vélekedik Susan.