Hegyi Gyula magyar képviselő, akinek számos indítványa a jogszabály része lett, üdvözölte, hogy a döntéshozók kötelezően előírják 2020-ra a háztartási hulladékok 50%-os újrahasznosítási arányát, ám aggályait fejezte ki, hogy az elfogadott jogszabályból kikerültek a végrehajtást biztosító eszközök. A szocialista képviselő elmondta: félő, hogy az újrahasznosítási célokat nem fogják a tagországok elérni, és nem fog kellő mértékben nőni a jelenlegi 27%-os újrahasznosítási arány. Az Európai Parlament az Európai Tanáccsal kialakított kompromisszumos csomagot fogadott el, így sok, korábban elfogadott, a környezetet védő javaslatát kellett feladnia.
Az új irányelv szerint a háztartási hulladékok 50%-ának, míg az építkezési és bontási hulladékok 70%-nak az újrahasznosítását írja kötelezően elő, de az eszközök nem tisztázottak. Az ipari hulladékok kötelező újrahasznosítása, a parlament javaslatával szemben, kimaradt az irányelvből. A most elfogadott jogszabály elfogadja hulladék újrahasznosításnak a hulladékégetést, ha az elegendő energiát termel. Ez a jogszabály leginkább vitatott része. A zöldek szerint így a hulladék-megelőzéssel és hulladék-újrahasznosítással szemben a hulladékégetést ösztönzi az unió. Ugyanis az ipar nem érdekelt a csomagolóanyag mérséklésében, visszagyűjtésében, ha hulladékégetéssel is teljesítheti az újrahasznosítási előírásokat. Másfelől az energia kinyerése hulladékból kétségkívül előremutató a jelenlegi energiaválságban. Hegyi Gyula szerint ez a jelentés legvitatottabb része: de a jogszabály teljes elutasítása a benne levő progresszív elemeket is megsemmisítené.
Európa-szerte nő a keletkező szemét mennyisége, jelenleg évente fejenként 3,5 tonnát hulladék keletkezéséért felelünk. A magyar szocialista képviselő sajnálatát fejezte ki, hogy nem fogadták el azt az általa is javasolt módosítást, mely szerint 2012 után uniós szinten nem nőhetne az egy főre jutó hulladék mértéke. Pedig ezen a területen a nyugati tagállamoknak sok tennivalójuk lenne. Egy régi tagállamból való polgár az otthonában évente 570 kg szemetet termel, míg az újonnan csatlakozott kelet-európai lakos csak 300-350 kg szemetet rak a kukájába. A kompromisszum csupán arra kötelezi a tagállamokat, hogy öt éven belül hulladék megelőzési programokat fogadjanak el, de megelőzésre vonatkozó konkrét célokat majd csak a későbbiekben fognak elfogadni.
Az új keretirányelv alapelve a Hegyi Gyula által is javasolt hulladék hierarchia, mely szerint legfontosabb feladatunk a hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkezett hulladékot lehetőleg újra kell használni, hasznosítani, ha erre sincs lehetőség, akkor lehet elégetni, és csak végső esetben kerülhet a lerakókba. A szocialista képviselő szerint a szabályozás legnagyobb eredménye, hogy a hulladék kezelését ösztönzi, így a közeljövőben jelentősen csökkeni fog mind a szabályosan, mind az illegálisan lerakott szemét mennyisége. A jogszabály elutasítása ezért is lett volna rossz döntés.
Tabajdi Csaba elmondta, az Európai Szocialista Frakció múlt héten épp Nápolyban tartotta kihelyezetett ülését, és a saját szemünkkel láthattuk, hogy milyen súlyos problémát tud okozni a szemét Európában. Évente 1,8 milliárd tonna hulladék keletkezik az EU-ban, amely gyors ütemben nő (persze nagy különbség van a régi tagállamok 570 kg/fő/év és az újak 300-350 kg/fő/év adata között). A hulladékok mindössze egyharmadát hasznosítják újra. Az unió átlagában a hulladék majd felét még mindig szemétlerakókba viszik.
A szocialista képviselő kijelentette: "Az Európai Unió új, átfogó hulladékgazdálkodási irányelv-tervezete nagyon ambíciózusan indult, de - mint annyiszor - a tagállamok közötti vitákban fontos részek vesztek el. Ezért félek tőle, hogy az irányelv jelenlegi formájában csak korlátozottan alkalmas hulladékcsökkentési és újrafeldolgozási céljaink eléréséhez. Messzemenően egyetértek az újrahasznosítási arányok növelésével, a kötelező célkitűzésekkel. Osztom ugyanakkor a civil szervezetek aggályait, hogy az elfogadott kompromisszum túlságosan nagy teret nyit a kötelezettségek nem teljesítésének."
Tabajdi Csaba hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a hulladékirányelv jelen formájában sajnos veszélyezteti a biogáz-felhasználás elterjedését is. A hulladékirányelv keretében a biogáz-termelésben használatos állati trágya szemétként való definíciója nem egyértelmű. Amennyiben arra az irányelv hatálya kiterjedne, az ellehetetlenítené az állati trágyán alapuló biogáz-termelést, amely pedig komoly energetikai, környezeti és klímavédelmi előnyökkel járna.
"Ezt a jogi koherencia-zavart mihamarabb tisztáznunk kell, ellenkező esetben az eddigi befektetéseink, erőfeszítéseink is kárba veszhetnek a biogáz-termelés előmozdítására. A biogáz-felhasználásról szóló idén márciusban elfogadott jelentésemben éppen ezért javasoltam egy külön biohulladék irányelv elfogadását, amely egyértelmű szabályozást jelentene. "- zárta felszólalását Tabajdi.
