Európa innovációs fővárosa és kutatási központja lesz Budapest

A főváros számára azért stratégiai jelentőségű az EIT jelenléte, mert Európa figyelmét a magyar tudományos életre irányíthatja, befektetőket hozhat, és mozgósítja a magántőkét is Az intézet katalizátora lehet a felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek és magánvállalkozások partnerségének, elősegítheti a csúcstechnológiai központok létrejöttét, megerősítheti az egyetemi műhelyeket.

Az EIT megalapítása európai szinten is kiemelkedő lépés, hiszen segíthet behozni a kontinens lemaradását az amerikai és a kelet-ázsiai versenytársakkal szemben. Az intézmény finanszírozására első lépésben mintegy 300 millió euró (75 milliárd forint) áll rendelkezésre az uniós közösségi költségvetésből, de magánforrások bevonását is tervezik.

Budapest az ország egyetlen valódi innovációs központja, a K+F ágazat által megtermelt bruttó termelési érték több mint 70%-a a fővárosban koncentrálódik. Budapesten található a kutatóhelyek 44%-a, a K+F foglalkoztatottak 60%-a, a K+F ráfordítások kétharmada, s így az egy kutatóra jutó fajlagos ráfordítás közel kétszerese a vidékre jellemző értéknek. A kutató-fejlesztők aktív keresőkhöz mért aránya Budapesten 3,2%, a fejlett nyugat-európai arányokhoz hasonlóan. Budapesten koncentrálódnak a modern gazdaság húzóágazatai: a csúcstechnológiai iparhoz tartozó gyógyszergyárak, az távközlés és informatika vállalatai.

Az EIT székhelyéért folyó küzdelembe Budapest a németországi Jenával, a lengyelországi Wroclaw-val, a spanyolországi Sant Cugat del Valles-val, valamint a közösen induló Béccsel és Pozsonnyal szállt ringbe.

A kiválasztásnál a versenytársakkal szembeni előnye volt a magyar fővárosnak, hogy még nem működtet Európai Uniós ügynökséget és centrális geopolitikai elhelyezkedése miatt az unión kívüli országok számára is nyitott, elérhető. A verseny ma a magyar főváros javára végképp eldőlt. Külön köszöntet mondok a Budapest mellett mindvégig kitartóan lobbizó Bajnai Gordon gazdasági és nemzeti fejlesztési miniszternek.