Magyarország és a körülöttünk lévő országok uniós csatlakozása vajon megváltoztatta-e, s ha igen, hogyan a menekültügyi helyzetet? Tranzitország vagyunk, vagy célállomás? Kérdéseinkre a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalban Rakaczki Renáta menekültügyi igazgató válaszolt.
- Az új tagállamok uniós csatlakozása nem hozott lényeges változást, hiszen ezeknek az országoknak a polgárai közül csatlakozás előtt is kevesen érkeztek hozzzánk. A menedéket kérők számának növekedését más tényezők befolyásolják. Ilyenek például a nagy válságövezetekből - Szomália, Irak, Afganisztán - érkező bevándorlók, annak ellenére, hogy elsősorban nem Magyarország a célállomás - állította az igazgatónő, s érdemesnek tartotta megjegyezni: ha minimálisan is, de áthelyeződtek a migrációs útvonalak, most leginkább Ukrajna felől érkeznek a menekültek.
A Hivatalban hosszú idő óta tanulmányozzák, hazánkat kik tekintik célországnak, illetve tranzitországnak. Nyugat-Európát végső úti céljuknak főleg a távol-keleti országokból indulók tekintik. Ez érthető, hiszen évtizedek óta leginkább Németországba, Angliába, Franciaországba és Olaszországba vágytak. Ám azok esetében, akik nemzetközi védelmet kapnak hazánkban, megváltozhat az eredeti szándék, az afgán állampolgárok például már viszonylag nagyobb kolóniákat alkotnak Magyarországon, sokan közülük magyar állampolgárok is lettek. Elvétve ugyan, de növekvő számban találkozni szomáliai, iraki családokkal is.
- Hol élnek, hol dolgoznak? Hiszen ezeknek az országoknak polgáraival a magyar lakosság igen ritkán találkozik.
- Hivatalunk 2005-ben, 2006-ban személyesen felkeresett minden elismert menekültet, hétszázötven címre látogattunk el. Zömmel Budapesten élnek, a vidéken letelepedők pedig inkább a kisvárosokban és a tanyavilágban. Sokan eredeti szakmájukban dolgoznak, de a mezőgazdaságban is szép számmal alkalmazzák őket. Kiemelném az afgánokat, nagyon dolgos nép, és egymást is segítik. Ha valakinek van munkahelye, akkor biztos, hogy a környezetében élő honfitársának is talál hasonlót. Az afgán férfiak esetében szinte száz százalékos a foglalkoztatottság. Akiknek még alkalmi munkát sem sikerül szerezniük, azok súlyos megpróbáltatáson mentek keresztül, gyakran kínozták őket, ám a közösség tagjai rajtuk is segítenek. Támogatásukat feltételekhez kötjük, például nyelvet kell tanulniuk, kapcsolatban kell állniuk a munkaügyi hatósággal. Felmerülhet a kérdés: miért ilyen magas arányú a foglalkoztatottságuk? Nos, az afgán válság idején több hullámban érkeztek, sokan magas iskolai végzettséggel. Nagy részük megőrizte vállalkozási kedvét, komoly könnyűipari vállalkozásokat indítottak és tartanak fenn - tudatta Rakaczki Renáta.
- Lévai Katalin, az Európai Bizottság jogi bizottságának tagja a minap hangsúlyozta, hogy szükség van a bevándorlást kezelő irányelv létrehozására. Ugyanakkor helytelen, ha a migrációra továbbra is mint negatív jelenségre, kriminológiai tényezőre tekintünk. Néhány európai országban viszont az utóbbi időben érezhetően megnőtt az ellenérzés a bevándoroltakkal szemben. Nem jelenthet ez terhet hazánk számára, akár úgy is, hogy a kiutasítottak, üldözöttek nálunk keresnek menedéket?
- Véleményünk szerint nem minket fognak választani. Gondoljunk csak az Olaszországba Romániából bevándorló romákra. Az a közösség egyértelműen az olasz és spanyol területre próbál eljutni.
Néhány gondolat erejéig kitértünk a Magyarországról kivándorolni szándékozók helyzetére is. Rakaczki Renáta szerint a média által felnagyított, valójában szórványos jelenségről beszélhetünk, elsősorban a romák kanadai, újabban svédországi letelepedési terveiről. Véleménye az, hogy a romák menekült státusz iránti kérelme Magyarország úniós csatlakozása óta a külföldi országok szemével nézve is elfogadhatatlan.
