A képek a mozgalom történetének olyan mérföldköveit is megörökítik, mint az 1961-es Szabadság-utakat (Freedom Rides), amelyek során az aktivisták a faji egyenjogúság mellett érveltek a déli államok konzervatív lakosainak, az 1964-es Mississippi állambeli gyilkosságokat, valamint az 1965. márciusi Selma-Montgomery békemenetet. Ott látható a számos névtelen polgárjogi harcos között az atlantai születésű King és felesége, Coretta is.
Mint Julian Cox, a kiállítás kurátora elmondta, egyes fotók különösen erősen tükrözik a kor feszültségét, az erőszakos légkört. Érzelmi élményt is adnak a látogatóknak, akik a képek révén szembesülhetnek azzal, miként éltek az emberek egy szegregált világban.
A másik kiállítás címe 1968 után (After 1968) és 10 kortárs művész festményein, szobrain, videóin, hang és fényinstallációin keresztül mutatja be a polgárjogi mozgalom örökségét. 1968 nemcsak azért volt választóvonal, mert akkor ölték meg Kinget, az erőszakmentes irányzat vezéralakját, hanem mert egy héttel a memphisi merénylet után írta alá Lyndon B. Johnson amerikai elnök a feketéknek teljes jogegyenlőséget biztosító második polgárjogi törvényt. (Az elsőt még John F. Kennedy kezdeményezte 1963-ban, de csak meggyilkolása után közel egy évvel fogadták el).
E kiállítás rendezője, Jeffrey Grove azért is fontosnak tartja a mostani bemutatókat, mert amikor három évvel korábban Atlantába, a mozgalom bölcsőjébe érkezett, úgy érezte, hogy a város elfelejtette ezt az örökséget. "Azt hittem, hogy e harcosoknak a szentélyébe jövök, de rájöttem, hogy az általuk képviselt eszmék nem részei itt a mindennapoknak. Mindig meglep, hogy milyen gyorsan felejtünk a fejlődés nevében" - mondta Grove.
A két kiállítás október 5-ig lesz látható az atlantai High Museum of Artban, novemberben a washingtoni Smithsonian afro-amerikai történelmi és kulturális nemzeti múzeumban mutatják be az anyagot. Ez utóbbi intézmény az idén nyitotta meg kapuit, első kiállítását a híres afro-amerikai személyiségek portréiból állították össze.
