"A leghatározottabban visszautasítjuk terjedelmes és politikumtól vezérelt vizsgálatának alaptalan következtetéseit, amelyek igyekeznek Ivád, Monok, Kerepes, Sülysáp képviselőtestületeinek döntéseit társadalmilag veszélyesnek minősíteni és hatásaival riogatni" - áll a Franka Tibor (Kerepes), Horinka László (Ivád) és Szepessy Zsolt (Monok) által aláírt levélben, amit eljuttattak az MTI-hez.

A polgármesterek szerint "nem az emberek vannak a törvényekért, következésképpen a rossz törvényeket meg kell változtatni, a diszkrimináció lehetőségét pedig éppen Ön villantja fel, amikor állításait valótlan tényekre igyekszik felépíteni".

Véleményük szerint a "segélyt-munkáért" kezdeményezésből Kállai Ernő próbál cigányügyet kreálni, felerősítve ezzel az amúgy is meglévő társadalmi feszültségeket. Úgy fogalmaztak, hogy a kisebbségi ombudsman "amikor romaügyről beszél, akkor kirekeszt, szegregál, sőt, a rasszizmus határát súrolja például a cigányságnál kisebb létszámú nemzetiségekkel, etnikumokkal, vallási csoportokkal szemben".

A három önkormányzati vezető leszögezte: Kállai Ernő a "szalonrasszizmus" felemlítésével szakmai alkalmatlanságát bizonyította, az pedig, hogy a kisebbségi ombudsman a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódról beszél, "a Rákosi- és a Kádár-korszak legsötétebb gondolatrendőrségét" juttatja eszükbe.

A kisebbségi ombudsman kedden közölte a sajtóval, vizsgálatában arra az eredményre jutott, hogy törvény- és alkotmányellenes, emellett diszkriminatív a monoki és a hozzácsatlakozott más települési önkormányzatok azon döntése, hogy a segélyek kifizetését munkához kötik. Kállai Ernő kijelentette: a monoki példát rendkívül veszélyesnek tartja.

A mintegy 30 oldalas jelentés megállapítja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata rendeleteiben nem csak tudatosan sért törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is.