Város és Faluvédők országos találkozója

Közlése szerint az utóbbi két évben kétszázzal gyarapodott a védett épületek száma. Mezős Tamás ugyanakkor "tarthatatlannak" nevezte azt, hogy több mint 20 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon az utolsó műemléki topográfia. Hangsúlyozta: másfél éven belül szeretnék kiadni az első kötetet, majd évenként folyamatosan kiadni újabbakat, illetve megoldani a régiek felülvizsgálatát is.

A nyilvántartások alapján össze kell állítani és ki kell adni a műemléki jegyzékeket is - tette hozzá, megjegyezve, hogy ez a munka már megindult.

Mint mondta, szisztematikusan át kell tekinteni a műemlékállományt. Különösen azoknak a történelmi értékeknek a számbavétele fontos, amelyeknek a feldolgozása nem történt meg az elmúlt 100 évben sem - hangsúlyozta az elnök, hozzáfűzve: sajnos ebben a tekintetben Európa műemlékvédelmében negatív rekorderként szerepel Magyarország.

Mezős Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy szerda óta működik a hivatal támogatásával létrejött műemlékem.hu portál, amelyen 48 óra alatt már 250 bejelentkezést regisztráltak. Az internetes oldal, amelyen egy műemléki játékba kapcsolódhatnak be az érdeklődők, az épített örökség megismerésére, az épületek sorsának figyelemmel kísérésére ösztönzi a felhasználókat, akik véleményeiket is megoszthatják a szakemberekkel.

Ráday Mihály, a Város- és Faluvédők Szövetségének elnöke a konferencián elmondta: 250 helyi városszépítő egyesület a tagja a szövetségnek, s idén három új belépőt is köszönthettek. Ráday Mihály hangsúlyozta: városainkban "nagyon sok minden pusztul el érdekből", mert az üzlet a fontosabb. Példaként soproni, miskolci, váci eseteket említett. Kitért arra is, hogy Budapesten például bezárták az Opera patikát, mert "nyilvánvalóan az Andrássy úton a befektetőnek az az érdeke, hogy ott valami mást csináljon; drága divatboltot, autókiállítást, bármit, ami tetszik".

Hová lesz az értékes bútor, a cégér, a portál? - tette fel a kérdést Ráday Mihály, érdekességként említve, hogy abban a patikában találták fel a gyógypemetefű cukorkát, és hogy összesen csak hat-hét védendő berendezésű üzlet van Budapesten.

Ráday Mihály rámutatott arra is, hogy tégla- és cukorgyárak, malmok, textilipari üzemek múltak ki, de az épületeik értékesek, azokat meg kellene menteni. Ezzel szemben például "ott rohad el Mosonmagyaróvár közepén a malom, Kecskeméten műemléki engedély nélkül bontottak le műemléki épületet és lett a helyén bevásárlóközpont".

Pedig ezek az ipari műemléki épületek "értékesen hasznosíthatók is lennének" - tette hozzá a városvédők szövetségének elnöke, aki elszomorítónak nevezte, hogy a helyi értékek védelmét támogató pályázatra tavaly mindössze "hét vagy nyolc pályázat érkezett".
Papp Zoltán Tamás, Tapolca Podmaniczky-díjas főépítésze a fórumon elmondta: a Balaton-felvidéki település belvárosának a teljes felújítására, a műemléki épületek renoválására készülnek, a főutcát és főteret pedig díszburkolattal látják el. Az elkövetkező két évben elvégzendő városfejlesztési munkára 250 millió forintot fordít a város önkormányzata, a többi költséget uniós pályázati támogatásból kívánják előteremteni - mondta a főépítész.

Szombaton szakmai előadásokkal folytatódik Tapolcán a városvédők országos konferenciája.