"Az ékszert valószínűleg hamvasztás után tették az urnába, mert a közel 3600 éves lelet ép állapotú, nincsenek rajta égésnyomok" - tette hozzá László János.

A Tatabánya és Vértesszőlős közötti területen a középső bronzkori, fémből készült tárgyak és öntőformák mellett a késői bronzkorból származó urnamezős település maradványaira és szemetesgödreire bukkantak.

A feltáró árkokkal többször keresztezték egy római "villagazdaság", azaz tanya falait. A megtalált pénzek és fibulák alapján az épületet az I. és a III. század között emelhették. A római rétegből származó legértékesebb lelet egy horogkereszt alakú ruhakapcsoló tű, mely akkoriban kedvelt díszítőelem volt.

A föld legfelső rétegében árpádkori település nyomait találták, félig földbe ásott házak és külső kemencék nyomait. A területen a jövőben kereskedelmi épületet emelnek majd, a régészek ezért végeztek feltárást. A leletek a Tatabányai Múzeumba kerültek, jelenleg konzerválják a tárgyakat, hogy kiállíthatók legyenek.