Pörögnek az események a július 5-én tartandó melegfelvonulással kapcsolatban. Minden hétre jut egy-két botrányküszöböt verdeső hír. Hol jogszerűtlenül betiltják, hol - hála több civil szervezet és politikus tiltakozásának - mégis engedélyezik a Meleg Méltóság Menetét. Legújabban pedig kiderült, hogy bár a budapesti rendőrfőkapitány korábban a „tömegközlekedési és közúti járműforgalom ellehetetlenítése” okán próbálta megakadályozni a felvonulást, a BRFK utóbb mégis engedélyt adott a jobboldali, melegellenes nézeteit nyíltan vállaló Rendszerváltó Fórumnak egy ellendemonstrációra, ugyanazon a napon és egyazon útvonalon. (Ergo két felvonulás nem okoz akkora fennakadást a közlekedésben, mint egy…) Közben pedig a két hírhedt balhécsászár, Budaházy György és Toroczkai László is mozgósítja már a „magyar hazafiakat”.



Benézünk a rózsaszín függöny mögé

De a szélsőjobbos botrányhősök akcióinál és a rendőrség sokszor minden logikát nélkülöző döntéseinél érdekesebb lehet először is magára az eseményre fókuszálnunk. Utánanéztünk az LMBT Fesztivál történetének, céljainak és idei programkínálatának.

A Meleg Méltóság Menete csupán egy fejezete a július 2-án kezdődő öt napos Fesztiválnak, mely idén tizenharmadik alkalommal kerül megrendezésre. Igaz, a szervezők már 1992-ben meghirdették az első Gay Pride-ot, de az akkor érdeklődés hiányában elmaradt. Helyette csak egy jó kedélyű, de ma már a programsorozat elődjének számító piknikezést sikerült megvalósítani, a következő évekre azonban meleg tematikájú filmfesztivállá nőtte ki magát az esemény. Az első felvonulás 1997-re datálható, azóta pedig évről évre egyre többen vállalják fel emelt fővel másságukat, miközben a fesztivál betiltását kérelmezők és a programokat rendbontással megzavarók létszáma is egyre nő. A fejcsóválók között a szélsőjobboldali csoportok mellett rendre szerepelnek egyházi szervezetek is. Emlékezetesek a tavalyi erőszakos fellépések: ellentüntetők tojásokkal, üvegekkel, sőt Molotov-koktélokkal dobálták meg a békés felvonulókat. De a szervező Szivárvány Misszió Alapítvány - pont a 2007-ben történtek miatt, megmutatván, hogy nem félnek - kiemelten fontosnak tartja, hogy idén is megtartsák a menetet. A programok tehát a rosszindulatú furkálódások ellenére sem szenvednek csorbát: a Művész mozi a világ melegfesztiváljainak legjobb alkotásaiból szemezgetve közel ötven filmet vetít majd, a hagyományokhoz híven lesz háziállat szépségversennyel színesített Pink Piknik, minden estére jut egy-egy meleg parti, de a szokásos workshopok, kerekasztal-beszélgetések sem maradnak el.



Pálfi Balázst, az Antirasszista díjas újságíró-riportert, az önmagát fanyar humorral csak „közbuzinak” címkéző melegaktivistát a Meleg Méltóság Menete céljáról kérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a felvonulás rendeltetése kimerül-e annyiban, hogy az egész éves, diszkrimináció előli „bujkálást” követően évente egyszer a társadalomnak ez a kisebbsége is végre megmutathatja magát, vagy a Menet összekapcsolható például a melegjogokért való küzdelemmel, illetve más törekvésekkel is.

„Jóval többről van szó annál, minthogy az év bármely napján kimegyünk az utcára dajdajozni. Már a fesztivál mottója is egy jelkép: „egy család vagyunk”, tehát együtt élünk (együtt kell, hogy éljünk) melegek és nem melegek. Összetartunk. Ez másrészt arra is utal, hogy egy élettársi kapcsolat törvényesítésével létrejön egy a társadalom intézményrendszere által elismert kis szociális formáció, egy kis család. (Ma Magyarországon erre nincs törvény adta lehetőség a melegek számára.) Ezt is szimbolizálja, ennek a megnyilvánulási tere ez a fesztivál. Ugyanakkor persze az is lényegi része a felvonulásnak, hogy egy évben egyszer mi is megmutatkozunk a társadalom egészének, minthogy számunkra nem nagyon van más tere, útja a melegségünk megélésének.”