Régi lakosai a háború alatt és után emigráltak Franciaországba, Angliába, Amerikába. Kőházaik omladoztak, a legtöbb körül vadkecskék vertek tanyát. Fű és bokrok leptek el mindent.

A társaság tagjai, akik városlakók voltak, Torinóból és Milánóból akartak egészségesebb körülmények közé kerülni, vályoggal pótolták ki a hiányzó falakat, a vízbeszivárgás ellen méhviasszal kenték be némelyiket. Az első napelemek egy németországi útjuk után jelentek meg a házaikon. Kézzel készített, kezdetleges, de működő panelekről van szó, amelyeket német mintáról másoltak. Rendbe hozták a kerteket és biokomposzttal trágyázott földeken megterem a saját szükségletre használt zöldségféle.

A szép nevű Granarából kísérleti ökofalu lett, amelyet a világban megismert bioújításokkal mindig egy kicsit továbbfejlesztenek. Újabban gyerekeknek rendeznek nyári tábort, ahol megtanítják a fiatalokat a természet tiszteletben tartásával játszani. A tábor lakói kis kunyhókat építenek, ismerkednek az erdő titkaival. Néha-néha visszalátogat egy régi lakos és nem hisz a szemének - írta a La Repubblica című olasz napilap.