Nemzetépítés Magyarországon

Az egyéves projekt vizsgálódásainak középpontjában az a kérdés állt, hogy miként viszonyul az európai integráción belül elindult identitásépítés, az unió föderációs célja a magyar nemzetépítés folyamatához - mondta a kutató.

A magyar jobb- és baloldal nemzethez való viszonyában két teljesen különböző megközelítés alakult ki, melyek annyiban mégis érintkeznek, hogy 1989-et töréspontként értékelik, mely után a régi módon már nem folytatható a közösségépítés.

A jobboldalon egy új közösség, a nemzet államhatároktól független ideája jelenik meg, míg a baloldalon az állampolgári aktivitáshoz, az állam területi szuverenitásához kötött nemzet és a republikanizmus, a köztársaság eszméje, amely szerint minden állampolgár egyenlő módon részt vehet és részt is vesz a közösségi döntésekben.

"Mindkét oldalról elmondható, hogy viszonylag kevéssé vet számot az európai integrációval, azzal, hogy abba miként illeszthető be a nemzetépítés" - mondta Egri Gábor.

A projekt egyik fontos résztémája volt, hogy a szomszédos, magyar kisebbségeket is magukba foglaló országokban miként változik mindez.

Takács Róbert, az intézet tudományos titkára az MTI-nek elmondta, hogy jelenleg négy, a mai progresszív politikai gondolkodás számára fontos témán dolgoznak: az egyik a fejlesztő állam, a másik a műveltség és a demokrácia kapcsolata, a harmadik 1968 hatása a modern politikára, a negyedik pedig a nemzetfelfogások és az integráció témaköre.

"Reménykedünk abban, hogy képesek vagyunk tematizálni a politikai gondolkodást, a politizáló értelmiség vitáit, továbbgondolni azokat a fontos témákat, amelyeket a politika mindennapi ügyeibe bonyolódva nem vállal fel" - tette hozzá Takács Róbert.