Szájer saját mulasztást kér számon?

A Fidesz európai parlamenti képviselője hangsúlyozta: a kormánynak szabad mozgástere van a benzin jövedéki adójának csökkentésére, mert míg jelenleg Magyarországon ezer literenként 412 euró jövedéki adót kell fizetni a benzinért, addig az unió minimálisan csak 359 eurót vár el.

A politikus kijelentette, hogy az uniós szabályok nem akadályozzák a benzin jövedéki adójának csökkentését.

Az MTI kérdésére - 2003-ban nemzeti minimumként befagyasztott magyar jövedéki adószint a benzin esetében magasabb volt, mint az unió által elvárt minimum - Szájer József azt mondta, a 412 és a 359 euró között jelentős eltérés van és ő ezt hívja mozgástérnek. Hozzátette: a gázolaj esetében ez nincs meg.

Arra is kitért, hogy más országoknál, ahol az EU-s minimumhatárok kötik a kormányokat, más módon keresnek mozgásteret. Ez alapján ha a gázolajon kívül bármi másnál lenne uniós korlát, azokban az esetekben is meg lehetne találni a mozgásteret, de ehhez politikai akaratra volna szükség. Szájer József sajtótájékoztatóján példaként említette, hogy Spanyolországban 55 millió eurót különítettek el a sofőrök korkedvezményes nyugdíjára, Nicolas Sarkozy francia elnök javaslatot tett az üzemanyagadó maximalizálására, míg Malajzia több mint 300 millió dollárt különített el a kompenzációra.

A néppárti EP-képviselő másik lehetséges megoldásként az áfa csökkentését említette. Szájer József utalt arra, az unió lehetővé teszi, hogy bizonyos termékek körére kedvezményesebb besorolást alkalmazzanak, így csökkenthető a háztartási energia és az élelmiszerek áfája.

Felhívta a figyelmet arra, hogy magas inflációjú korszak köszönt be, és a változások kihívás elé állítanak minden országot. Leszögezte: ahhoz, hogy Magyarország sikeresen meg tudjon birkózni ezekkel a kihívásokkal, cselekvőképes kormányra és erős gazdaságra lenne szükség, de - mint mondta - jelenleg egyikkel sem rendelkezünk.

Szájer József emlékeztetett arra, hogy a szocialista kormány tízszer emelte a gáz árát és kedden újabb drágulás lép életbe. Szerinte a kormány "alkalmatlanságának és tehetetlenségének" következményeként Európában Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek. Megjegyezte: az élelmiszerek ára átlagosan 13,5 százalékkal nőtt, ezen belül az alapélelmiszereké 20-40 százalékkal, miközben a reálbérek 5, a reálnyugdíjak pedig 3,8 százalékkal csökkentek.

A fideszes EP-képviselő szólt arról is, hogy a drágulás miatt a szakértők szerint körülbelül 30 milliárd forint plusz folyik be az államkasszába.

Budai Bernadett kormányszóvivő hétfőn úgy reagált, hogy Szájer József az Orbán-kormány mulasztását kéri számon a jelenlegi kormányon, hiszen 2001-ben elmulasztotta - az uniós csatlakozási alapszerződés adózási fejezetének lezárásakor - megőrizni az üzemanyagok jövedéki adójának alacsonyabb szintjét.

Mindemellett az Orbán-kormány volt az, amely 1998-tól kezdve minden évben emelte mind a gázolaj, mind a benzin jövedéki adóját. Jelenleg ezzel szemben ugyanakkora jövedéki adót számítanak fel az üzemanyagokban, mint 6 évvel ezelőtt.

Az uniós pénzügyminiszterek 2005 szeptemberében Manchesterben azt a közös álláspontot fogadták el - s ehhez tartja is magát valamennyi ország azóta - hogy áremelkedésre egyetlen uniós ország sem reagál az adómértékek csökkentésével.

A kormány a jelenlegi helyzetben a rászorulókat szociális alapon kívánja támogatni. Ennek érdekében tesz már jelenleg is intézkedéseket, amit többek között a hazai fuvarozókkal kötött megállapodás jelez - olvasható Budai Bernadett közleményében.