A vádirat szerint Horváth Szilárd és Gombos László két, ismeretlen helyen tartózkodó társukkal együtt tucatnyi zálogházat raboltak ki országszerte és több száz millió forintnyi értéket tulajdonítottak el, javarészt ékszereket és készpénzt.

Az elsőfokú ítélet szerint bizonyított, hogy Gombos László fegyveresen kirabolt 2001-ben egy miskolci zálogházat.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás szerint a miskolci zálogház kirablása után a város Majális nevű parkjának közelében a rendőrök elől menekülő elkövetők autója egy kanyarban kisodródott és fennakadt az útpadkán.

Ekkor egy ismeretlen elkövető kiszállt és lövéseket adott le a rendőrök felé, akik viszonozták azokat. Gombos László is kiszállt az autóból és ismeretlen társával menekülni próbált, majd az őt ért három lövés után a földre hasalva megadta magát.

Gombos László csütörtöki vallomásában kifejtette: nem ismerte korábban azt a férfit, aki a rendőrök felé lőtt; csak szállította őt.

A tárgyalás jövő kedden folytatódik, ítélet csütörtökön várható. Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság a rablások ügyében felmentő rendelkezést hozott, minősített emberölés miatt azonban 20 évre ítélte a harmadrendű vádlottat, a korábban a móri ügyben ismertté vált Horváth Szilárdot.

A tavaly nyári, nem jogerős ítélet szerint Horváth Szilárd bűnös aljas indokból és különös visszaesőként elkövetett emberölésben, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélésben és közokirat-hamisításban.

Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a hivatalos személy ellen, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és tucatnyi minősített rablás ügyében felmentő rendelkezést hozott.

Gombos Lászlót fegyveres rablás miatt - mint különös visszaesőt - 8 év fegyházra ítélték tavaly. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor Gombost az ellene hivatalos személy sérelmére, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és több rablás ügyében felmentette.

Egy másik vádpont szerint 2000 nyarán Horváth Szilárd bement a fővárosban egy római-parti diszkóba, és miután társaival két nőt molesztált, tettlegességig fajuló szóváltásba került a biztonsági őrökkel, akik kivezették. A szórakozóhely zárásakor azonban Horváth Szilárd visszatért és fejbe lőtte az egyik biztonsági őrt, aki később a kórházban meghalt.

A tavaly nyári, nem jogerős ítélet szerint a vádlottak nem bocsáthatók feltételesen szabadlábra, csak miután letöltötték kiszabott büntetésüket. Akkor a védelem felmentésért, illetve enyhítésért, a vád súlyosbításért fellebbezett, így került az ítélőtáblára az ügy.

Három éve a Legfelsőbb Bíróság jogerősen kimondta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság megsértette Horváth Szilárd személyiségi jogait, amikor azt a hamis látszatot keltette róla, hogy a móri mészárlás egyik elkövetője lehet, így félmillió forintos, nem vagyoni kárpótlás járt a férfinak.

A bíróságok szerint a rendőrség nagy hibát követett el, amikor Horváth Szilárdról 2002 májusában az interneten azt tette közzé, hogy a móri mészárlás kapcsán emberölés miatt körözik.

Amikor viszont a férfi bevonult a börtönbe, nemhogy gyanúsítottként, de még tanúként sem hallgatták ki a móri ügyben.