James Bond atyja békét akart Hitlerrel

Ez a történet a londoni The Times archívumaiból került elő. A tekintélyes napilap nemrég tette fel a világhálóra az 1785 óta publikált számait. A 20 millió cikk, hír és olvasói levél között van Fleming írása is, amely az 1938. szeptember 28-i számban jelent meg, éppen azon a napon, amikor Neville Chamberlain brit miniszterelnök Münchenben találkozott Adolf Hitlerrel és Benito Mussolinivel, valamint Edouard Daladier francia kormányfővel. - "Sir, nem lesz béke, visszatérés a sikerhez, a boldogsághoz Európában, amíg Anglia és Franciaország nem fogadja el Hitler programját a leszerelési paktumért cserébe" - írta a későbbi kémregényíró.

Fleming akkor úgy gondolta, hogy hinni kell Hitler szavában, amely szerint csak a németeket akarja egyesíteni és az 1919-es versailles-i szerződést semmissé tenni. Abban az időben sokan meg voltak győződve arról, hogy a Szudéta-vidék átengedésével meg lehet oldani a válságot. Az író azonban nem volt pacifista. Azt írta, hogy ha Hitler mégsem áll meg, akkor "meg kell hallgatni a háborús hangokat".

A békítési politika csődöt mondott és a szégyen szinonimája lett. Fleminget beszervezte a brit titkosszolgálat, és a háború ellen a németek ellen harcolt. A háború után pedig megírta a 007-es sorozatot, amelyben a figyelmes olvasónak feltűnhet, hogy James Bond számos ellenfelének német neve van. A Moonrakerben például Hugo Draxa Hugo von der Drache náci gróf megszemélyesítője és adjutánsa, Willy Krebs pedig Hans Krebs tábornokot, vezérkari főnököt idézi, aki a második világháború utolsó napjaiban a fegyverszünetről próbált tárgyalni a szovjetekkel.