Kezdődik az EBU közgyűlése

A tanácskozáson választják meg az 56 állam közszolgálati médiumait összefogó, 1950-ben alapított szervezet jövő januárban hivatalba lépő elnökét és alelnökét, a további programról azonban csak annyit árult el a szervező Magyar Televízió, hogy a résztvevők "megtárgyalják a szervezet folyamatban lévő szakmai és gazdasági ügyeit is. Itt születhet döntés új európai televíziós produkciókról is."

Az MTI-nek nyilatkozva több EBU-vezető is annak a véleményének adott hangot, hogy a szövetségnek várhatóan belga elnöke és brit alelnöke lesz 2010 végéig, miután egy nappal a szervezet budapesti tisztújító közgyűlésének kezdete előtt mindkét tisztségre csak egy pályázó akadt.

A résztvevőknek a múlt hét végén megküldött, az MTI birtokába jutott programtervezet szerint a szervezet vezetői posztjáért Jean-Paul Philippot, a francia nyelvű belga köztévé 2002 óta hivatalban lévő, 48 éves főigazgatója száll versenybe, míg az alelnökségre a vele egykorú Alekszej Malinyin, az orosz közszolgálati rádió-televízió főigazgató-helyettese és Richard Sambrook, a BBC Global News igazgatója pályázott.

EBU-tisztségviselőktől származó értesülés szerint azonban az orosz alelnök-aspiráns a közelmúltban visszalépett, így a brit médiaszakember a péntek délutáni tisztújításon - hacsak a közgyűlésen nem lépnek elő újabb jelöltek - egyedül indulhat a második számú vezetői helyért. Az európai szakmai szervezet egyik bennfentese ugyanakkor az MTI-vel azt közölte: mivel a pályázást több hónapos támogatókereső körök előzik meg, aligha valószínű, hogy újabb nevek kerüljenek fel a szavazólapra.

Fritz Pleitgen elnök és Boris Bergant alelnök arra hivatkozva nem indult újra a tisztségért, hogy át akarják adni a marsallbotot egy ifjabb nemzedéknek, mivel lezárulóban van a szervezet reformja, amelyet a digitalizáció és a globalizáció tett szükségessé.

A közmédiumoknak minden új platformon meg kell jelenniük, hogy a nagyközönség minél több módon érhesse el az általuk kínált tartalmakat – hangoztatta Jean Réveillon, a szervezet főtitkára az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Emlékeztetett arra, hogy az EBU - egyik részlegén, az Eurovízión keresztül - nem csupán az Eurovíziós Dalversenyt, a Játék Határok Nélkül című vetélkedőt gyártja és a bécsi újévi koncertet közvetíti, hanem a világ egyik legjelentősebb hír- és műsorcserélő hálózatát is működteti.

Az EBU rendelkezik például a pekingi olimpia közvetítési jogaival is, az európai rádiókban közvetített komolyzene kétötöde pedig EBU-műsorcsere révén jut el a hallgatókhoz, de szerepelnek a palettán rockfesztiválok is - sorolta.

Mint mondta, a két évvel ezelőtt elhatározott reform révén rugalmasabbá, teherbíróbbá tették a szervezetet azáltal, hogy javították a reagáló képességét és erősítették a tagok részvételét.

Példaként említette, hogy akkor csökkentették négyről egyre az alelnökök számát, létrehoztak ugyanakkor egy kilenctagú irányító testületet, amelybe elismert médiumok nemzetközi hírnevet szerzett vezetőit választják be. (Első magyarként és egyetlen kelet-európaiként Rudi Zoltán, a Magyar Televízió volt elnöke, jelenlegi stratégiai igazgatója került be e grémiumba.)

A főtitkár megjegyezte: az 56 állam közszolgálati médiumait összefogó tömörülésben a helyi sajátosságok miatt nehéz közös nevezőt találni, de vannak olyan "evidens és fontos ügyek", amelyekben nem kérdéses a tagszervezetek együttműködése

Jean Réveillon ilyennek nevezte a közmédiumok finanszírozásának javítását, a vélemények sokszínűsége érvényesülésének és a kulturális értékek továbbadásának elősegítését, valamint a kiskorúak védelmét.

A lényeges szakmai ügyek között említette a főtitkár a tartalom- és a technológiai fejlesztés területén való együttműködést éppúgy, mint a médiát érintő szabályozás alakításában való közös részvételt.

Tíz év alatt a világ változott meg, és ezt követte saját maga reformjával az EBU, amely az európai közmédiumok törekvéseinek koordinációs fóruma - fogalmazott az MTI-nek nyilatkozva Boris Bergant, aki 1999 óta a szervezet alelnöke.

Emlékeztetett arra: egy évtizede a kontinens keleti felén még újdonság volt, ma már a mindennapok része a kereskedelmi média léte, ahogy az is, hogy - rossz politikai vagy szakmai döntések miatt - a közszolgálati adók nemegyszer olyan versengésbe mennek bele, ami nem volna a feladatuk.

"Ez a duális médiarendszer félreértése és a piac szerepének túlértékelése" - vélekedett a szlovén tévés szakember, aki megjegyezte: a közszolgálati média csak akkor élhet, ha van nézője, hallgatója, így hát olyan műsorokat kell a publikumnak kínálni, amelyek az átlagnál színvonalasabbak és széles közönség érdeklődésére számíthatnak.

Eközben - hangoztatta - vannak olyan feladatai is a közmédiának, amelyeket nem várhat el a társadalom a kereskedelmi szereplőktől. Ilyen a társadalmi viták, a közügyekről gondolkodás elősegítése; ezeket nem lehet elvárni a hirdetőktől függő kereskedelmi adóktól.

Mint mondta, akkoriban még csak sejtései voltak a szereplőknek a médiapiac mára lezajlott forradalmáról, amely alapjaiban változtatta meg a közönség igényét; Boris Bergant szerint ugyanakkor semmi nem helyettesítheti a hivatását komolyan vevő közszolgálati médiát.

A szakember felhívta a figyelmet a kis- és közepes méretű európai államok egy különleges problémájára is: arra, hogy míg a magyar médiának tíz-, a szlovénnak kétmilliós piacból kell kitermelnie a színvonalas működés költségeit, a németnek vagy a franciának viszont ennek sokszorosára rúg a közönsége.