Poznan, kiállítás
Érzelmes utazásra hívja a látogatókat Poznanba az a hatalmas képzőművészeti kiállítás, amely 55, főként közép-európai művész alkotásait mutatja be egész októberben. A Mediations (Közvetítés) elnevezésű biennáléról pénteken, nemzetközi sajtóértekezleten ad
2008. július 3. csütörtök 19:41 - Hírextra
Hegyi Lóránd művészettörténész, Franciaország második legnagyobb kortárs gyűjteményének, a Saint Étienne-i Modern Művészetek Múzeumának igazgatója, a poznani kiállítás kurátora csütörtökön, még a sajtóértekezlet előtt telefonon elmondta az MTI-nek, hogy a biennálékkal ellentétben speciális tematikát állított össze, messzemenően figyelembe véve a földrajzi helyet.
Poznan a legrégibb lengyel város, közel a német határhoz, gazdag multikulturális hagyományokkal rendelkezik, s a művek nagymértékben reagálnak erre a környezetre, mivel a kiállítók többsége közép-európai - jegyezte meg a kurátor.
Hozzátette azonban, hogy meghívtak a tárlatra alkotókat az Egyesült Államokból, Ázsiából, Afrikából, Nyugat és Dél-Európából, valamint Izraelből is.
Hegyi Lóránd értelmezése szerint az egész közép-európai kultúrát az utazás, "a nem ott levés" határozza meg. Másik jellemzője a térségben élő embernek az érzelmes mentalitás. "Nem érezzük jól magunkat ott, ahol éppen vagyunk, és máshová kívánkozunk, ezért az elvágyódás lett a modernitás alapja Közép-Európában" - mondta. "A nem ott levő embernek pedig leginkább a nyelv lett furcsa, képzeletbeli otthona" - tette hozzá.
A poznani kiállítás hét részből fog állni, és mindegyik külön címet visel, angol, német, lengyel vagy latin nyelvűt: Magántörténetek - közösségi konfliktusok, Melankólia és vágyakozás, Városi zajok (amely cím alatt a hétköznapiságra ironikusan reagálnak az alkotók). A Mikrorealizmus a kortárs művészetben megjelenő valódi történeteket gyűjti össze. "A nagy utópiák után jönnek a kis realitások" - jegyezte meg Hegyi Lóránd.
Mániák és obszessziók cím alatt a pszichológiai jelenségekre koncentráló művek jelennek meg. Identitás-keresés és pszichológiai önvizsgálat jellemzi ezeket a műveket.
Az időről és a csendről cím meditativ, filozofikus alkotásokat takar. A hetedik rész a Kertek és szigetek nevet viseli, s olyan műveket gyűjt egybe, amelyek a bezárkózást, a belső világ történéseit ábrázolják, vagyis a vágyat a biztonságra.
Hegyi Lóránd példaként három alkotó egy-egy munkáját ismertette. William Kentridge dél-afrikai művész, egy lengyel-zsidó család sarja 30 perces rajzfilmet készített. Az animációs alkotáson gyerekek, öregek, férfiak és nők mennek és mindegyikük cipel magával valamilyen tárgyat. A nagy menetelésben elesnek, meghalnak, közben halkan szól a zene.
Moti Mizrahi izraeli művész Irakból vándorolt be szüleivel. Video- installációján képzeletbeli világot mutat be. Irakban, ahol korábban éltek, a szomszédban egy idős asszony jiddis dalokat énekelt. Emlékezete mélyéről előjött a Kindele, kindele kezdetű altatódal, többször is felhangzik Mizrahi Jiddish Theater című munkájában.
A holland Tessa Manon den Uyl videofilmjében középkori ruhákba, bíborba, selyembe öltözve egy olyan tájba helyezi magát, amelyben emberek vonulnak batyukkal. Szürreális, nagyon szép képek, nem tudni kik és hová mennek, csak érzékelhető az elvágyódás - tette hozzá Hegyi Lóránd.
Forrás: MTI