A Merkúr a Naprendszer legbelsőbb és legkisebb bolygója. Méretét tekintve alig harmada a Földének. A Messenger előtt mindössze egy űrszonda, az amerikai Mariner-10 közelítette meg a bolygót: 1974-ben és 1975-ben háromszor repült el mellette, de mindössze az égitest felszínének alig több mint felét fényképezte le. Ezek a fotók a Holdhoz hasonló tájékot mutatnak, vagyis hegyvonulatok, kráterek, kiterjedt síkságok, medencék tarkítják a Merkúr felszínét.

A szakemberek eddig inkább azt az elképzelést tartották elfogadhatónak, hogy ezek a geológiai alakzatok kozmikus karambolok "sebhelyei", illetve a síkságok úgy alakulhattak ki, hogy egy becsapódott idegen égitest robbanása nyomán keletkezett hő hatására megolvadt a talaj, majd lehűlése közben egyenletesen eloszlott, akárcsak a mi Holdunk esetében.

A Messenger január 14-én haladt el 200 kilométeres távolságban a Merkúr mellett, és az akkor készített fotók alapján írták át a csillagászok a bolygó geológiai múltját. Az eddig legismertebb és legnagyobb síkságáról, a Caloris-medencéről ugyanis az űrszonda felvételei alapján kiderült: talaját vulkáni kőzetek fedik, vagyis ezek csakis igen aktív és kiterjedt vulkáni tevékenység végtermékei lehetnek. A számítások szerint a Merkúr 3-4 milliárd évvel ezelőtt nyerhette el mostani felszíni formáját, és az is bizonyos, hogy ma már nincsenek vulkánkitörések a bolygón.

A Merkúr mostanáig bolygótársaihoz képest az űrkutatók elenyésző figyelmét keltette fel. A Mariner-10 több 30 évvel ezelőtti ottjárta óta ember készítette szerkezet nem látogatta meg, miközben például a Vénuszt és a Marsot űrszondák armadái ostromolták, de a Jupiter és a Szaturnusz körül is pályára állt már egy-egy űrszonda, sőt űreszköz szállt le egy kisbolygóra, az Erosra, és a gyűrűs bolygó legnagyobb holdjára, a Titánra is.

A Messenger-programmal most ezt a mulasztást igyekeznek pótolni a szakemberek. A szondát 2004 augusztusában indították a Naptól átlagban alig 60 millió kilométerre keringő Merkúr felé. (Összehasonlításul: a Nap-Föld távolság 150 millió kilométer).

A Messenger még kétszer, idén októberben és 2009 szeptemberében suhan el a Merkúr mellett, majd 2011-ben a bolygó körüli pályára áll. Tudományos munkájának java tulajdonképpen ekkor veszi kezdetét. Nemcsak a Merkúr felszínének teljes feltérképezése lesz a feladata, hanem például műszereinek a mérései alapján feltárja a bolygó mágneses terének jellemzőit. Emellett például a Merkúr meglehetősen ritka légkörének az összetevőire is fényt deríthet.

A Merkúrnak a szó hagyományos értelmében tulajdonképpen nincs is légköre, mivel a közeli Nap forró sugárzása elfújna minden gázhalmazállapotú anyagot. Ezért a Merkúrt csak egy, a felszínből kiáramló atomok alkotta exoszféra veheti körül.

A Messenger magyarul hírvivőt, küldöncöt jelent, ám ebben az esetben tulajdonképpen ez egy mozaikszó, amely utal a szonda küldetésének tudományos céljára: MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging, vagyis a Merkúr felszínének, kozmikus környezetének és geokémiájának feltérképezése.