A kutatókat lenyűgözi azon szív teljesítménye, mely hatkádnyi vért képes pumpálni egy olyan keringési rendszerbe, mely négyezer ötszázszor összetettebb az emberinél, mindezt percenként mindössze három szívveréssel. A bálna szívének tanulmányozása során fedezte fel Dr. Jorge Reynolds a nano méretű "drótokat". Ezen drótok lehetővé teszik, hogy az elektromos jelek stimulálják a szívveréseket, még a nem vezető zsírtömegen keresztül is.

A felfedezés kulcsfontosságú lehet a hagyományos pacemakerek lecserélésében - állítják a kutatók. Az akkumulátorral működtetett készülék behelyezése helyett, a "bálnadrótokat" lehetne használni a szívverések stimulálására. A "bálnadrótok" megmenthetik a beteget az extra műtétektől, melyek jelenleg a készülékek akkumulátorainak cseréjéhez szükségesek. Ám a történetnek itt nincs vége. Hiszen ott van a spórolás is. A pacemakerek világméretű piaca a várakozások szerint 2010-re eléri a 3,7 milliárd dollárt, ezen technológia viszont - melynek előállítása csak néhány cent - felválthatja a készülékeket és milliárdokat spórolhat.

Az ohiói Cleveland West Reserve Egyetemen, Jeffrey Capadona fejlesztett elsőként olyan anyagot, mely segítheti a Parkinson-kór, a szélütés és a gerincvelő-sérülések kezelését. Jelen esetben az inspiráció a tengeri uborkától származik, melynek bőre könnyedén vált merevről rugalmasra. Capadona érvei szerint, az agyba implantált apró elektródákat használták már néha a Parkinson, a stroke és a gerincvelő sérülések kezelésére. Ám egy idő után azok kevésbé hatékonyakká válnak, ahogy a szervezet hegszövetet alkotott az implantátum köré. Az új anyaggal - mely az uborka bőrén alapszik - javítani lehet a kezelést, mivel az anyag kevésbé merevvé tehető, és így fenntartja hatékonyságát.

Még az ausztrál vörös algák is ösztönzőleg hatottak a kutatókra, akik most úgy hiszik, az algák segíthetnek néhány betegség kontrollállásában. Az új-dél-walesi egyetem kutatói felfedezték, hogy a vörös algákban nincsen biofilm - azon baktériumok gyülekezete, melyek az összes emberi fertőzés közel hetven százalékáért felelősek. Az algákat a biofilmektől megvédő összetevő levadászását követően a kutatók úgy hiszik, a megoldással kontrollálni lehetne az olyan baktériumokat, mint a kolera anélkül, hogy azok rezisztenssé válnának a kezelésre.

Gunter Pauli kutató szerint érdemes átgondolni, hogyan használjuk a természetes erőforrásokat a gyógyászatban. "Az egyes példák nagyszerű eredmények, ám ezen természetből származó technológiák kombinációja teszi lehetővé az új üzleti modell kigondolását". Úgy tűnhet, ha a gyógyászatról van szó, a természet elvégezte a kemény munkát számunkra. A csimpánzok, bálnák, és elméletileg minden faj megtanulta, hogyan maradhat életben több millió éven át. Amikor például a csimpánzok megbetegszenek, olyan kémiai összetevőket tartalmazó fákat keresnek, amelyek ígéretesnek tűnnek a hegyes farkú bélgiliszta vagy a horogféreg paraziták kezelésében embereknél.