Ismertetése szerint Szász Jánost a tel-avivi nemzetközi diákfilmfesztivál zsűrijébe hívták meg májusban, a héten Jeruzsálemben kezdődő filmfesztiválon Fliegauf Benedek és Forgács Péter alkotásai is szerepelnek. Az októberi haifai filmes seregszemlén Mundruczó Kornél Delta című filmjét és Alföldi Róbert Nyugalom című moziját láthatja az izraeli közönség, az őszi nemzetközi női filmfesztiválra pedig Mészáros Márta kapott meghívást.
A magyar irodalom is ismert Izraelben: Szabó Magda könyve a tel-avivi könyvfesztiválon a "bestseller" logót viselte, Spiró György válogatott novelláit jelenleg fordítják héberre, és Nádas Péter egyik műve is a fordítás fázisában van, várhatóan jövőre jelenik meg - tette hozzá Lányi Eszter, aki a kulturális szakdiplomaták éves értekezletére érkezett Budapestre.
A kapcsolatépítést és a mértékadó, véleményformáló helyszínek, illetve közönség felkutatását szem előtt tartó szakember megjegyezte: Magyarországot elsősorban az idősebb generáció ismeri, a fiatalok térképén azonban az ország már nincs rajta.
Pozitívumként említette ugyanakkor azt, hogy az ott is népszerű Rubik-kockát "magyar kockának" hívják, így az országnév hallatán nemcsak a paprika és a gulyás, hanem egy kreatív játék is eszükbe jut.
A kulturális szakdiplomata jelezte: jövőre, Tel-Aviv alapításának százéves évfordulójára tervez jelentős magyar vonatkozású programokat. Példaként említette, hogy az Európai Unió "születésnapi ajándékában", egy nagyszabású videoart-kiállításban magyar művész alkotása is helyet kap.
Szintén 2009-ben lesz a két ország diplomáciai kapcsolatfeltételének 20. évfordulója, amely ugyancsak számos kulturális program apropója lehet, és a kétévente rendezendő jeruzsálemi nemzetközi könyvfesztiválon esetleg a díszvendég posztjára is esélyes lehet Magyarország - vélekedett Lányi Eszter.
