Angliában a Whitehall I. tanulmányt 1967-ben indították. A londoni állami hivatalok alkalmazottai önként jelentkeztek a tíz évig tartó vizsgálatra, amelynek során évente végeztek méréseket, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatban.

Utódja, a Whitehall II. 1985-ben kezdődött, és keretei között tízezernél több angol hivatalnok - a portástól a főosztályvezetőig - rendszeresen járt orvosi vizsgálatra. A nemzetközi munkacsoport most arról számolt be, milyen összefüggés van az idősödő nők és férfiak rövidtávú emlékezőtehetsége és a vérzsírok szintje között.

Az idegrendszer felépítésében fontos szerepet játszanak a zsírok: az agy és az idegrostokat szigetelő, külső borítás. Ennek a zsírszövetnek fontos szerepe lehet az idegi működésben, hatással van a hosszú- és rövidtávú memóriára.

A csaknem négyezer résztvevőt átlagosan 55 éves korában kezdték vizsgálni. Először 1995-1997 között, majd 2002-2004-ben végeztek emlékezetpróbát. Két másodperces szünetekkel fölolvastak 20, rövid szót, majd az önkéntesek két percet kaptak arra, hogy annyi szót leírjanak a hallottak közül, ahány eszükbe jut.

A kutatók az adatok értékelésekor figyelembe vették az iskolázottságot, az esetleg lezajlott betegségeket, a gyógyszereket, amelyeket a vizsgált személyek szedtek. Laboratóriumban mérték a vérzsírok szintjét a vizsgálat elején és annak befejezésekor.

Tapasztalataik szerint a magasabb "hasznos" - HDL - koleszterinszinttel rendelkezők emlékezőképessége a vizsgálat évei alatt sokkal kisebb mértékben romlott, mint az alacsony HDL-szintűeké, noha a viszgálat kezdetén a két csoport között lényeges különbség még nem volt.
A kutatók hangsúlyozták, hogy ez nem azt jelenti, hogy az alacsony HDL-koleszterin rontja az emlékezetet, csak azt, hogy fontos kockázati tényezője lehet a kor előrehaladásával kapcsolatos emlékezetromlásnak és ez további vizsgálatokat igényel.