Majd ők

Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök, az Európai Tanács soros elnöke ma az Európai Parlamentben tartott beszédében vázolta fel a július elsején kezdődött féléves francia EU elnökség célkitűzéseit.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegációjának vezetője a beszéd kapcsán üdvözölte a francia elnökség ambiciózus, reformpárti célkitűzéseit, egyben reményét fejezte ki, hogy az elnökségnek sikerül megoldást találnia a Lisszaboni Szerződés írországi elutasítása kapcsán előállt helyzetre.

"Bízom benne, hogy Sarkozy elnök képes lesz jobb belátásra bírni a lengyel és a cseh köztársasági elnököt.

Remélem, hogy közös erővel megfelelő formulát találunk az ír helyzetre is." Tabajdi egyetértett Sarkozy elnökkel abban, hogy mindent meg kell tenni az európai egység megőrzésére, arra, hogy az integráció fejlesztésében mind a 27 tagállam részt vegyen.

Ugyanakkor egy tagállam tartósan nem akadályozhat 26 másikat az előrehaladásban, ezért ha nincs más út, el kell gondolkodnunk a többsebességes integráción, természetesen azzal a feltétellel, hogy a belső körökhöz később is lehessen csatlakozni.

A magyar szocialista EP képviselő üdvözölte a francia elnökség elkötelezettségét a Nyugat-Balkán integrációja, Horvátország csatlakozási tárgyalásai tekintetében is.

Tabajdi örömét fejezte ki, hogy 2007. július 1-ével végre Franciaország is teljesen megnyitotta munkaerőpiacát a 2004 májusában csatlakozott közép- és kelet-európai országok, köztük Magyarország munkavállalói előtt.

Ezzel már csak Németország, Ausztria, Belgium és Dánia tart fenn korlátozásokat a munkaerő szabad áramlásával szemben.

A magyar szocialista képviselő felszólította a 4 tagállamot, hogy kövessék Franciaország példáját, bontsák le a korlátozásokat és nyissák meg munkaerőpiacaikat az új tagállamok számára.

Az új tagállamokból érkező munkavállalók tömeges beáramlásától tartó félelmek nem igazolódtak be, Németországnak, Ausztriának, Belgiumnak és Dániának nincs oka arra, hogy továbbra is diszkriminálja az új tagállamok munkavállalóit.

Tabajdi szerint ahhoz, hogy a személyek és szolgáltatások szabad áramlásának uniós elve akadálytalanuk érvényesüljön, tisztázni kell a kiküldetésben dolgozó munkavállalók jogait.

Üdvözölte Sarkozy elnök kijelentését, aki hangsúlyozta: az egységes európai munkaerőpiac feltételeit az Európai Unió joganyaga biztosítja, a tagállamoknak pedig feladata, hogy nemzeti jogrendjüket harmonizálják a közösségi szabályozással. Kiemelte, hogy az új tagországok mind a csatlakozás során, mind a szolgáltatási irányelv vitájában áldozatokat hoztak.

A tőke- és árupiacukat teljes mértékben megnyitották a közösség vállalkozásai előtt, ezért cserébe elvárható, hogy a nyugat-európai országok se állítsanak akadályokat a közép- és kelet-európai munkavállalók, valamint a kis- és középvállalkozások piacra lépése elé.