Ennek hatásait egyelőre pontosan nem tudjuk, bár a problémát nem is egy csak ilyen elszigetelt eset jelenti, hanem az, hogy ezt egyáltalán meg lehet csinálni anélkül, hogy bárki is elkérné az áruházlánctól a beszállító által kiállított számlákat. Az agrárágazat problémája, hogy nem tud versenyre kelni a nemzetközi nagyvállalatokkal.

A dinnyével kapcsolatban az 50-90 forintos felvásárlási ár helyett 30 forintért veszik a termelőktől a gyümölcsöt. Ennek oka, hogy a hazai termelőknek is igazítaniuk kell az áraikat az olcsó (import)dinnye felvásárlási árához. Hogy az áruházlánc ezt a leszállítást hogyan csinálja, egyelőre nem tudjuk  – nyilatkozta a HírExtrának Karsai József, MSZP-s országgyűlési képviselő – mert ahhoz látni kellene a számlákat.

Az áruházláncok úgyis megtalálják a módját, hogy a piacot szétverő néhány termelőt kompenzálják – ezt már Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetségének elnöke, fideszes országgyűlési képviselő válaszolta kérdésünkre. Olyan termelőkről van szó – folytatta – akik hajlandóak az áruházláncoknak húsz-harminc forintért eladni a dinnye kilóját, tönkretéve nem csak a piacot, de a többi gyümölcstermelőt is. Az ár leszállításában azonban nem csupán a magyar, de a külföldi dinnye is „szerepet kapott”.

Ennyivel olcsóbb a külföldi?

Az importdinnye olcsóságra a két politikus elmondása alapján két lehetséges magyarázat van. Egyik az időjárás kérdése, ugyanis egy mediterrán országban a több napsütés miatt már februárban el lehet kezdeni a dinnye termesztését, akár szabad ég alatt, fólia nélkül is – mondta Karsai –, akinek a választókörzetében a magyarországi 5000 hektár „dinnyeföldből” 3000 hektár van. Magyarországon ezt csak jóval később lehet elkezdeni, azt is fóliázva, tovább öntözve-gondozva, aminek azonban magasak a költségei. Karsai József szerint a jelenleg előállt helyzettel kapcsolatban nem a magyar dinnyetermesztők támogatása a problematikus, hanem a multik által tanúsított tisztességtelen piaci magatartás.

Másik Jakab István fenti magyarázatából adódik. Ami ugyanis Magyarországon megtehető, az külföldön is, jelesül a nyomott áron való felvásárlás, majd a valamilyen módon való kompenzálás. A különbség csupán annyi, hogy a külföldi termelő, ha látja, hogy tönkreteszik a piacát, akkor fellázad. Jakab szavaival élve: ez kulturális különbség.

Kartellgyanú

Lehetőség a kartellezés. Karsai József szerint csak meg kell nézni az áruházi árakat, s meg kell nézni a föld szélén árulókat, ahol a dinnye ára 80-90 forint. Jelenleg a multik kamionjaiba 30 forintért rakják be a gyümölcs kilóját.

Jakab István a kartellezés kérdésére azt válaszolta: valószínűleg inkább egy iránymutató piaci magatartásról van szó. Egy piacgazdaságban nagy árkülönbség nem engedhető meg, különben a vásárló oda megy, ahol olcsóbb. Így, ha valamelyik áruházlánc olcsóbban adja valamelyik árut, a többinek is alkalmazkodnia kell.

Baj az erős forint

Karsai szerint további probléma az alacsony euró-forint átváltási ár. Az exportra szánt dinnyével 230 forintos euró-árfolyamon nem lehet nyereséget elkönyvelni, aminek az oka, hogy egy adott euró-összegért kevesebb forint jár. A szocialista képviselő szerint 260 forintos árfolyamon lehetne nyereségesen exportálni. Így a termelő további, kb. 10%-ot veszít az árból.

Piacon a magyar?

Kérdés, hogy ha – amint az már megjárta a sajtót – az olcsó dinnye a lassan kifutó görög, török, észak-afrikai dinnyéket „helyettesíti”, akkor az miért jelent problémát a magyar termelő számára, aki nincs is még piacon. Erre Karsai József azt válaszolta, hogy igaz, hogy a magyar termelő próbált alkalmazkodni, hogy akkor kerüljön piacra a terménye, amikor az import dinnye már kifutott, azonban a költség nem lett kevesebb. A növény öntözést igényel, amikor éppen nem esik az eső, ami tovább növeli a költségeket. Mindezen túl a mostani termés körülbelül 60%-a lesz a tavalyinak, tehát az importtól továbbra is lehet tartani.

Némileg másként látja a helyzetet Jakab István. A HírExtrának elmondta: a magyar termelő már a piacon van. Abban azonban egy véleményen van a két politikus, hogy a 2008-as dinnyetermés a tavalyinak valamivel több mint a fele lesz. A Magosz elnöke szerint ennek az az oka, hogy ez az év csapadékos volt, de ugyanakkor hideg is. A korábbi hónapok sok csapadéka miatt a dinnye gyökere nem ment annyira mélyre a talajban, a hűvös éjszakák így nagyobb károkat tudtak okozni.

Gátlástalan multik

Karsai szerint a „mi multijainknak” „semmivel nem elégszenek már meg”, „nem elég a 100%, nem elég a 200% nyereség”. Vagy ha már – s ez a rosszabbik eset – 30 forintért veszik a dinnye kilóját a termelőtől, akkor legalább ne 80 forintért adják a boltban, hanem adják 50-ért, hogy mindenki számára hozzáférhető legyen.

Megoldás

A megoldásra vonatkozó kérdésre Karsai József azt válaszolta, hogy három lehetőség van.
Az egyik megoldás, hogy a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálja a helyzetet. Leszámítva, ha valakinek nincs elég pénze, hogy megállítsa a vizsgálatot – tette hozzá.

Másik megoldási lehetőség, hogy az APEH vizsgálatát kezdeményezik, így az adóhatóság utánajárhat, hogy milyen összegért vásárolta meg a multi a dinnyét a gazdától. Ha – példálózott a képviselő – 30 forintért vásárolt a vállalat és 89-ért adja, akkor kilónként 60 forintot kelljen befizetnie a költségvetésbe. Ez a háromszoros árkülönbség – háborodott fel Karsai József.

Ehhez hasonló véleményen van Jakab István is. A fideszes politikus szerint be kell tartani a kereskedelmi törvényt, a jelentősen önköltség alatti értékesítés pedig „vizsgálandó dolog”, melyre a Gazdasági Versenyhivatalnak lépnie kell.

Harmadik megoldási lehetőség Karsai József szerint, hogy új piacok után kell nézni. Nem kell eladni fél áron a multinak, ha a duplájáért is el lehet adni máshova.

A dinnyének nem olyan könnyű az exportja – mondta Jakab –, hogy sebtében új piacokra lehessen vele menni. Az ok prózai: gyorsan romló gyümölcsről van szó, mely interkontinentális szállításokat, hosszabb tárolást nem bír ki.

Nem a minisztérium a felelős

Karsai szerint szükséges egy nagyon komoly állami intézkedéssorozat – ld. Gazdasági Versenyhivatal, vagy APEH-ellenőrzések –, azonban a minisztérium nem mindenható. Ez tehát azt jelenti, hogy a magyar termelőnek kell a sarkára állni, s kifejezni a multik felé, hogy be kell fejeznie a kizsákmányolást és a nép tönkretételét.

A magyar dinnyénél jobb ízű nincs – mondta a politikus, hozzátéve, hogy amíg nem volt magyar dinnye, addig a külföldit kidobta, mert nem savanyúságot akart enni. Mindezen túl nálunk „százszor jobb” körülmények között termesztik a dinnyét, mint Görögországban, ott ugyanis senki nem ellenőrzi a gazdát, míg Magyarországon igen.

Fordított ország

További baj a magyar állapot, a maga politikai, közéleti értelmében. Ha a kenyérgabona tonnánkénti ára 2000 forint lenne, a kenyér ára „20 fillért nem fog lemenni” – mondta Karsai József. Hiába van olcsó takarmány, amikor a hús ára mégis felfelé megy, a sertés árát akkor is lefelé vitték. „Egyértelmű, hogy itt fordítottan működik minden” – folytatta, felemelik a fogyasztói árat, a felvásárlási árat meg csökkentik. Ilyen esetekben kéne lecsapnia a fogyasztóvédelemnek. A maga részéről a szocialista politikus hangot fog adni ennek a véleményének a sajtóban is. Az eredmény azonban kétséges, mert itt minden „pénz kérdése”.