Az új akadémiai törvény gyorsabb reagálást tesz lehetővé

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki abból az alkalomból nyilatkozott az MTI-nek, hogy az elnökségi ülésen beszámolt az akadémiai törvény előkészítéséről, elmondta, hogy a jogszabályból kikerültek a nem egyértelmű megfogalmazások, ahogy kiiktatták a felesleges túlszabályozást is.

Tájékoztatása szerint az akadémiai törvény részletes koncepcióját megvitatták az osztályüléseken, ahol arról is szavaztak, hogy ez az előterjesztés közgyűlés összehívása nélkül elküldhető-e a kormánynak.

Mint kifejtette, az akadémikusok igen aktívan részt vettek a munkában, nagyon hasznos észrevételeket tettek. Az osztályüléseken összesen 345-en voksoltak, ami a szavazásra jogosultak a 66 százaléka, vagyis "érvényes, határozatképes közgyűlésnek tekinthető. A szavazók 93 százaléka támogatta, hogy az előterjesztés részletes koncepciónak tekinthető, 92 százalékuk pedig arra is igennel válaszolt, hogy közgyűlés összehívása nélkül megküldhető a kormánynak".
Pálinkás József hozzátette: A részletes koncepciót átadta jogászoknak azzal, hogy dolgozzák ki a törvénymódosítási javaslatot, valamint az általános és részletes indokláshoz is adjanak szempontokat. "Ezzel is szeretném segíteni a törvénytervezetet beterjesztő miniszter munkáját" - mondta.

Indoklása szerint az MTA belső működését az akadémikusok, az Akadémia vezetői ismerik a legjobban.
Kifejtette: A jogszabály pontosan rögzíti, hogy az Akadémia milyen közfeladatokat lát el a kutatásokkal és a magyar tudomány nemzetközi képviseletével kapcsolatosan, meghatározza a kutatóintézetek fenntartásával járó közfeladatokkal, valamint az alapfinanszírozás és a pályázati finanszírozás arányait.

A változásokat ismertetve az MTA elnöke kifejtette, hogy változatlanul a közgyűlés lesz az Akadémia legfőbb döntéshozó szerve, amelynek kizárólagos kompetenciájában marad bizonyos kérdések eldöntése. Így kutatóintézetek alapításáról, vagy megszüntetéséről kizárólag a közgyűlés határozhat. Ugyanakkor a döntéshozatalt meggyorsítja, hogy a két közgyűlés közötti időszakban az MTA elnökének a javaslatára az elnökség is dönthet meghatározott kérdésekben.

"Egy olyan a világban, ahol gyorsan kell reagálni akár pályázati kérdésekben, akár egy kutatási feladat kijelölésében, akár a költségvetési források átcsoportosításában, az elnök javaslatára az elnökség is dönthet. Az alapszabály rögzíti, hogy milyen szavazataránnyal kell az előterjesztéseket elfogadni. Vannak kérdések, amelyekről egyszerű többséggel dönthet, ami a vagyont illeti, azt tervezem előterjeszteni, hogy az alapszabály kétharmados többséget írjon elő" - mondta Pálinkás József.

Hozzátette, hogy az MTA tagjainak 20 százaléka kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását, s felülbírálhatja az elnökség döntéseit.

Az új jogszabálynak köszönhetően az MTA olyan értelemben is átalakul, hogy nagyobb lesz az elnök felelőssége. Ez a felelősség nevesítve lesz, tehát számon kérhető. "Egy testületen nehezebben kérhető számon a felelősség, mint egy személyen" - hangsúlyozta Pálinkás József.
Kifejtette: a törvény világossá teszi a munkamegosztást az elnök és a főtitkár között. Az elnök felelős az MTA költségvetési fejezetéért, míg a főtitkár az Akadémia hivatali apparátusát irányítja, operatív igazgatási feladatokat lát el.

Pálinkás kitért arra, hogy a törvény vagyonkezelői testület létrehozását is előírja, ugyanis az Akadémia tulajdonába kerültek az általa használt ingatlanok, ezek könyv szerinti értéke mintegy 30 milliárd forint.

"Egy olyan törvénymódosítást szeretnénk, amelyhez remélhetően hosszabb ideig nem kell hozzányúlni" - hangsúlyozta az MTA-elnök.