Drogfogyasztásra nevel a party-kultúra
A felmérések azt igazolják, hogy világszerte terjed a fiatalok körében a drogfogyasztás. A magyar középiskolások egyharmada is kipróbált már valamilyen drogot, a 15-16 évesek egyötöde úgyszintén megismerkedett már a kábítószerek valamely fajtájával.
2008. július 18. péntek 10:33 - Hírextra
Dr. Zacher Gábor, az Erzsébet kórház toxikológusa, aki naponta szembesül a drogfogyasztás különféle formájával és azok következményeivel, mégis azzal kezdi a beszélgetést:
- - A drogfogyasztás nem szezonfüggő! Sokkal komolyabb, valódibb a veszély, amit nem írhatunk a szünidei szabadosság számlájára.
- Valójában mi a drog?
- Minden olyan anyag, ami, ha bekerül a szervezetbe, megváltoztatja annak működését. Ez a tágabb értelmezés a szakirodalom szerint. A szűkebb: a drog olyan anyag, ami bejutva a szervezetbe a központi idegrendszerre hat, ezáltal megváltoztatja a használó gondolkodását, viselkedését, hangulatát, világszemléletét. Gyakran kábítószert mondanak drog helyett, holott nem minden drog kábító hatású, tehát ez az elnevezés nem pontos - figyelmeztet Zacher doktor, megemlítve, hogy vannak legális drogok is, mert az alkohol és a nikotin is annak számít,a szenvedélyes fogyasztóik magatartását viszont éppúgy befolyásolják, mint a hírhedt drogok.
- Miért drogoznak a fiatalok?
- A fiatalkori drogfogyasztás hátterében sokféle ok megtalálható, a biológiaitól a pszichológiai és szociológiai kockázati faktorokig. Szerepet játszik a jelenségben például a szorongás, a depresszió, a különféle önértékelési zavarok, a családi kockázati tényezők, a társas kapcsolatok hatása, az iskolai beilleszkedési problémák, a mai sajátos "party kultúra" és még sok egyéb - osztja meg a tapasztalatát a toxikológus. - De azt hozzá kell tennem, hogy a drogfogyasztás túl általános kifejezés, hiszen a kíváncsi kipróbálástól, az alkalmi "kóstolástól" a kényszeres használatig, a kemény függőség kialakulásáig igen széles a skála. Általában a szülőket, a pedagógusokat teszik felelőssé a fiatal drogozásáért.
- Csakhogy nekik a kezdetnél kellene közbelépni. Észrevehetnék, ha a rájuk bízott fiatal droghoz nyúl?
- Igaz, hogy vannak drogfogyasztásra utaló jelek, de ezeket nem könnyű észrevenni, nem mindenki képzett addiktológus. Szoktak tippeket adni, mire figyeljen a környezet: ha megváltozik a fiatal magatartása, tágak a pupillái, zavart a tekintete, hazudozik, gyanús eszközöket dugdos és hasonlók, de ezek esetleges jelek, a drogozó pedig rendkívül találékony, és könnyen "átveri" környezetét. A gyanújelek pedig önmagukban nem bizonyítékok. Még a háziorvos sem rendelkezik mindenkor olyan speciális rutinnal, hogy hitelt érdemlően felismerje, ha drogozásról van szó - állítja Zacher Gábor.
- Később pedig már nincs mit tenni?
- A drogozás sokkal összetettebb probléma, minthogy önmagában csak szenvedélybetegségként kezeljük. A tiltás, stigmatizáció, fenyegetés, kirekesztés, elrettentés egyáltalán nem hatékony eszköz, úgyszólván semmilyen eredményre nem vezet.
A szülő és pedagógus ennek ellenére sokat tehet a megelőzésért. A nyílt, őszinte kommunikáció, a helyes viselkedésformák fiatal korban történő megismertetése, az egészségre káros cselekvések - köztük a drogfogyasztás - következményeinek magyarázata. Nem elég direkt módon, csak a drogfogyasztást kiragadni az egészséges életvezetés folyamatából! A pozitív minta, a saját egészségünk kontrolljára történő felkészítés lehet a megoldás kulcsa. Segíteni azonban sosincs késő! Az esély adott a pozitív változtatásra, a függőség nem azonnal alakul ki.
Igaz, az egészségügyi alapellátásnak nem feladata a drogosok kezelése, rehabilitációja, de vannak drogambulanciák, alapítványi drogközpontok, megfelelő hálózat áll rendelkezésre, ahol szakemberek segítenek. Ez a segítség azonban csak akkor lehet eredményes, ha maga a bajbajutott is motivált, vagyis ki akar gyógyulni káros szenvedélyéből, mert felismerte, hogy az út, amin elindult, zsákutca.
Forrás: MTI