Zajszennyezés. A megrögzött zöldek mellett ma már az átlagember is egyre gyakrabban hallja manapság ezt a kifejezést. A legtöbben azonban legyintenek, ugyan már, a hangokkal nem lehet szennyezni a környezetet! Ez viszont óriási hiba, hiszen a nemrégiben elkészült Budapesti zajtérkép is alátámasztja a szakemberek véleményét: a főváros és a vidéki nagyvárosok többsége ugyanis lehangolóan rossz állapotban van zajügyileg. Ráadásul egészségügyi szempontból is lehangoló a statisztika: a magyar lakosság egytizedének van problémája a hallásával az egyre durvuló zajhatásoktól. A fővárosiak egynegyede egész nap 70 decibeles zajhatások között él, ami már közelít az egészségtelenhez, pihenésre pedig alkalmatlan – arra maximum 20 decibeles zajszint mellett van csak esélyünk.

Zaj, szenny és a kecskebőgés

Zajszennyezés. Általában a zajterhelési határérték feletti zajterhelést jelenti – legalábbis a szakik szerint, magyarul: minden, ami rohadt hangos. A legveszélyesebb természetesen a munkahelyi zajártalom (ez ellen lehet a legjobban védekezni különböző eszközökkel), de a szennyezés forrása lehet a közlekedés is. Budapesten pedig mindkettőből sok van, úgyhogy nem csoda, hogy egy európai felmérésben csak Szófia és Barcelona előzi meg a legzajosabb városok összevetésében.

Budapest tehát az egyik leghangosabb város, s a tévhitekkel ellentétben nem csak a közlekedés tekintetében. Minden beleszámít a zajba, ami lehetne kicsit halkabb – még a kecskebőgés is. A csendháborítástól azonban különbözik, alapvetően abban, hogy csendet háborítani csak addig lehet, amíg kijönnek a rendőrök, zajszennyezni meg azután is. Legalábbis a rossz nyelvek szerint.

A legelszomorítóbb adat viszont az, hogy az embert a saját otthonában is egyre több káros zaj éri. Gondoljunk csak bele: nem kellemes arra ébredni, hogy a szomszéd rali pályának használja az ablakunk előtti placcot, vagy a hiperaktív kutyája egész éjszaka a holdat ugatja. Nem beszélve arról, ha a kedves szomszéd építkezésbe kezd: ilyenkor aztán reggeltől estig szól a sarokcsiszoló, brummog a betonkeverő, embertelen kopácsolás hallatszik és ez persze egész nap, sőt hétvégén is, ha éppen a vállalkozó el van csúszva kissé az ütemtervtől. Ilyenkor aztán hogy dolgozzon, s ami fontosabb: pihenjen az ember?

A zaj megerőszakolja a lelkünket

Szabó Erik, a Zaj Munkacsoport vezetője szerint aki a környezetét szennyezi a zajjal, az felfogható úgy, mint aki erőszakos cselekményt követ el. Ugyan a zajkeltés nem büntetendő, de aki mások egészségét rombolja a zajszennyezésével, azaz mások testi épségét veszélyezteti, az ugyanolyan elítélendő dolgot tesz, mint aki bűntettet hajt végre. Tehát az utca túloldalán építkező jóember annak ellenére taszigat minket előre a süketség utolsó stációja felé vezető úton, hogy nem tudja: veszélyezteti az egészségünket.

A külföldön is élő Szabó Erik szerint nagyon rossz a magyar zajhelyzet. Az építkező szomszéd esetében azonban ő is csak azt tudja javasolni, hogy tegyünk panaszt az illetékes jegyzőnél. Azt azonban, hogy mi fog azután történni, még ő is kétségesnek látja. "Találkoztam már olyan esettel is, amikor mindössze 10 ezer forintos összeggel úszta meg nagyobb építőipari cég az elég nagymértékű zajszennyezést" – mesélte a szakember.

Csendes ellenőrzések

Az Európai Unió egyes országaiban pedig nagy a különbség, nincs egységes jogharmonizáció. Ami nyugaton ugyanúgy az egészségre káros zajszennyezés, az nálunk is az, de ott komoly szankciókra számíthat az okozója, nálunk viszont azt sem tudják a legtöbben, hogy egyáltalán joguk lenne panaszt tenni a túlzott hangok ellen. Ráadásul a Környezetvédelmi Minisztérium (vagy éppen amelyik tárcába be van olvasztva-tuszkolva) illetékesei általában szeretik elbagatellizálni a problémákat. Ahogy Szabó fogalmaz: azt mondják, hogy nem is olyan rossz a helyzet és hogy a budapesti viszonyok nem rosszabbak az európai átlagnál. Azonban az adatok szerint ez pont fordítva van!

Visszatérve a "szomszéd zörög" problémájára, az ügyvédek szerint a legjobb megoldás a panasz, keressük csak bátran az illetékeseket. Arra azonban, hogy nekünk bármi hasznunk származzon ebből, na, arra ne várjunk. Kártérítésről ugyanis szó sem lehet, sok esetben még a büntetés is elmarad. Ha megtettük a „feljelentésünket”, a jegyző vizsgálatot rendelhet el, ami pedig megállapít valamilyen eredményt, és annak függvényében dönt a dorgálás mértékéről. Általában nem szokták túlzásba vinni…

Azt, hogy miért ilyen kusza és semmilyen a szabályozás, senki sem tudja. „Nagyon összetett ez a téma és megfoghatatlan is. A zaj szennyezettségi szintjének megállapítása is elég nehéz feladat és már a forrás megtalálása is gondot okozhat – tette még hozzá Szabó Erik.

Azaz a zaj elszáll, a fülünk megmarad. Jó esetben.