Whitesnake a Pont FM-en
Tegnap egy hatalmas koncerttel kárpótolta budapesti rajongóit a Whitesnake a 2006-os, vihar miatt elmaradt fellépésükért. A koncert előtt Hunyad Ákos, a Pont FM munkatársa beszélgetett Doug Aldrichhel, a Whitesnake gitárosával. Az interjú meghallgatható a
2008. július 22. kedd 17:09 - Hunyad Ákos
Doug a PeCsa folyosóján mintegy negyven perc várakozás után jelent meg. Kedves, közvetlen, nyugodt természetű, nem az a fajta, akiből kinézném, hogy negyven fölött végigugrál egy kétórás koncertet. A Whitesnake akusztikus dalaira esküszik, elektromos gitárral a kezében, és még mindig úgy gondolja, hogy David Coverdale az együttes húzóereje. Doug Aldrichhel beszélgettem.
Két éve egy igen viszontagságos koncerten találkoztatok a magyar közönséggel. Most mit terveztek az esti koncerten?Felidézzük a régi Whitesnake dalok hangulatát, és természetesen lerántjuk a leplet az új korongról is. Ha jók lesztek, még meglepetést is kaptok! Nagyon örülünk, hogy itt lehetünk, David is rendkívül izgatott. Két évvel ezelőtt a koncert egy szívbaj volt. A beállás még tökéletesen ment, aztán elmosott mindent az eső. Aznap este csak ültünk csalódottan a hotelben, és halálra ittuk magunkat.
Hat évvel ezelőtt kapcsolódott össze a történeted a már legendás együttessel. Mit jelentett neked a Whitesnake huszonéves srácként a nyolcvanas években, azelőtt, hogy beléptél volna a csapatba 2002-ben?Abban az időben a kedvenc együttesem volt. A csapatban, amiben játszottam, az énekes srác adott egy-két lemezt, és emlékszem, pont a „
Slide it in” csendült fel először rajta. Imádtam David Coverdale hangját, akit azelőtt a Deep Purpleből ismertem. Az akkori legjobban eladható, hallgatható hard-rock, blues, blues- rock együttes volt. Az ebből az érából kikerült dalok nagyon tetszenek mind a mai napig, és épp ezért imádom a legújabb lemezt. Az”
It’s good to be bad” magába foglalja az ős blues-rockos Whitesnake legjobb dalait, olyanokat, amelyek a „
Come and get it”, vagy például a „
Lovehunter” albumon szerepelnek, emellett pedig a mai, újabb, modernebb formáció kedvenceit is hallhatjuk rajta, amelyek már a mai füleknek készültek. Ez egy újabb darab az óriási Whitesnake puzzle-ban.
Milyen érzés volt bekerülni David Coverdale együttesébe, amely már megannyi remek zenész nevelője, és számos őstehetség bölcsője volt?Megtiszteltetés. David hangja elképesztő, semmihez sem mérhető. Annyira masszív és erőteljes; ő a rock hangja. Mindemellett hihetetlen természete van, a világsztárokra jellemző külső- és belső negatív tulajdonságok nélküli, bármikor odamehetsz hozzá az utcán, és beszélgethetsz vele. Sokan azt gondolnák, hogy ő egy ikon, aki megközelíthetetlen, de ez nem így van. Pont ez a közvetlenség szülte a köztünk levő bizalmat és barátságot is. Ha írok egy témát, és megmutatom neki, mindig őszintén megmondja a véleményét, bármikor számíthatok rá, mert tudja, a csapat munkájában rejlik az átütő siker. Ilyet ezelőtt még nem tapasztaltam, akárhol is játszottam. Mindez azért is fontos, mert szeretném a régebbi dalokat a lehető leghitelesebben előadni, ehhez pedig az ő segítsége kell.
A Whitesnake nem csak zene. David mindig az érzelmekre, a kapcsolatra teszi a hangsúlyt, és ez az, amit én is érzek, amikor a közönségben állok.Teljesen igazad van, mindezt David hangja koronázza meg. Bármilyen hangos zenén át tud ütni a hangja. Probléma nélkül játszott Ritchie Blackmoore-ral, Jimmy Page-gel, a két leghangosabb gitárvirtuózzal. Amit igazán szeretek, az az, amikor egy szál akusztikus gitárral kísérem. Ilyenkor jön ki igazán, mennyire kifejező hangja van. Igyekszem a jövőben több ilyen dalt írni, mert szerintem gyönyörűek. Az új albumon például van egy dal, „
Till the end of time” címmel. Teljesen akusztikus dal, és kizárólag David hangjára épül. Érzelmekről szól, amit David nem tud, és nem is akar véka alá rejteni. Ő az, aki a lelkét adja a csapatnak. Legyen az Deep Purple, Whitesnake, akármi, biztos lehetsz benne, hogy a szívét-lelkét beleteszi, és ezt a többiektől is elvárja.
Mindez nagyon inspiráló, nekünk, zenészeknek. Azt kell, hogy mondjam, hogy isteni tagok vannak a csapatban. Chris Fraser, a dobos, például, aki egészen másfajta stílusban dobol, mint az előző tagok, de nagyon jól működik a klasszikus daloknál. Uriah Duffy, a basszusgitáros, Chrisszel remekül együtt tud dolgozni, és bármit lejátszik neked, hihetetlen tehetséges. Aztán Timothy Drury, aki a Whitesnake csoldafegyvere, Reb Beach, mind részei az egynek, amit a ma Whitesnakenek hívunk.
Forrás: Pont FM 88.1