Bárány László, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke lapunknak leszögezte: a nyilvános közléssel azt szerették volna elérni, hogy ne csak a gazdasági szakemberek, hanem az újságolvasók, azaz a potenciális vásárlók is tisztában legyenek az ÁFA csökkentés értelmével, esetleg előnyeivel. Mint mondta, nem nyomást szeretnének gyakorolni, csupán úgy gondolják, „hogy a közélet szereplői, - beleértve a törvényalkotó politikai pártokat, az áruházláncok beszerzőit, és az átlag magyar embert, kellő érettséggel rendelkeznek, hogy egy ilyen kérdést nyíltan megvitassanak, és szükség szerint változtassanak.”

Nem a Fidesz tojta az ötletet

A terméktanács áfacsökkentési elképzelése azért is érdekes, mert néhány hete a legnagyobb ellenzéki párt szintén ilyen jellegű javaslatokat „dobott be” a köztudatba. A Fidesz egyes „alapvető” élelmiszerek (többek között a szárnyasok) forgalmi adóját zsugorítaná egységesen 5%-ra. A napokban a Hír Tv közölt is egy információt, mely szerint már nem csupán Gráf József, az agrártárca vezetője, hanem a BTT is „kiáll a Fidesz javaslata mellett”. Ezzel kapcsolatban Bárány László kifejtette: a tanács a baromfi húsok ÁFA tartalmát nem tekinti politikai kérdésnek. A szervezetük a Vágóállat és Hús Termék Tanáccsal egyetértésben már 2007 februárjában előterjesztette a friss hús és húskészítmények ÁFA tartalmának jelentős csökkentését. Mint az elnök mondja, ez abban az időben viszonylag könnyen lepattant a kormányról, mivel a baromfi és tőkehúsok ára, mintegy 25 %-kal olcsóbb volt a jelenleginél. Ezzel együtt természetesen örülnek annak, ha a Fidesz konstruktív ellenzéki tömörülésként támogatólag lép fel az ügyben. Gráf Józsefet személy szerint felelős miniszternek tartják. Tudják, elvben egyetért javaslatukkal, s egyetlen problémája, hogy a BTT eleddig nem fedte fel, milyen forrásokból képzeli a kieső állami bevételek pótlását – közölte az elnök. Mint jelezte, „konkrét érveik vannak, melyet gazdasági szakértőik szívesen megvitatnak a kereskedelmi, pénzügyi és FVM Minisztériumok szakértőivel”.

Mindenki érdeke az olcsó ár

De melyek ezek? Bárány László elismerte, hogy a 15 százalékos csökkentés látszólag merésznek tűnik, de megfontolásra ajánlotta a következőket. Összehasonlítva más országok élelmiszeripari termékek ÁFA tartalmával, nem tűnik meredeknek az 5%-os ÁFA tartalom, 4-5-7- %-os kulcs ugyanis több Nyugat-európai és Kelet-közép európai országban is megtalálható – mondta a szakember. Ezen kívül kifejezetten jó hatással lenne az ÁFA csökkentése a gazdaság kifehérítésére, kifehéredésére – érvelt Bárány. Arról már nem is beszélve, hogy mind a humán-egészségügyi, mind pedig a gazdasági érdekek azt kívánják, hogy az olcsó és jó minőségű húsokból a fogyasztás ne csökkenjen – tette hozzá.

15 ezer munkahely szűnhet meg?

Igen ám, csakhogy éppen ez az, amitől a tanács a leginkább tart. Mint Bárány László lapunknak kifejtette, Magyarországon évek óta 34-35 kg az egy főre jutó baromfihús fogyasztás, ami európai összehasonlításban igen magas, világméretben is talán 4-5 ország előz meg bennünket. A tojással ha lehet, még jobban állunk. A veszély jelen pillanatban abban áll, hogy a világméretű élelmiszerár-robbanás következtében itthon akár 23%-al is csökkenhet a kereslet, rosszabb esetben már az elkövetkező egy éven belül. A legutóbbi forgalom-statisztikák ugyanis erre engednek következtetni. Ez az ágazat általános leépülését eredményezheti, ami pedig mintegy 15 ezer munkahely megszűnését vonhatja maga után akár egyetlen esztendő leforgása alatt – jósolt a tanács elnöke.

Nem piaci zavarról van szó!

Az alapvető gond azonban mégis csak az, hogy úgy tűnik, sem a kiskereskedő, sem a vásárló nem kér a magas élelmiszerárakból. Az is látszik Bárány szerint, hogy nem egyszerű piaci zavarról van szó, amit a kereslet-kínálat viszonya néhány hónap alatt korrigál. A helyzet kormányzati szintű beavatkozást igényel, s ennek első lépese az ÁFA- csökkentés kellene, hogy legyen. Ezzel időt nyerhetne az ágazat, s lehetőség kínálkozna középtávú stratégiák kidolgozására, áttekintésére.

A megoldás: csirke á la beton?

A BTT első emberéhez hasonló álláspontot fejtett ki Magyar József, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója, egyben a baromfi tanács elnökségi tagja. A vezető magyar baromfifeldolgozó vállalat első embere „értelemszerűen” nagyon jónak tartaná az áfacsökkentést. Magyar két külön előnyt hoz fel. Az egyik, hogy talán meglendülne a fogyasztás, és a keletkező hasznot a remények szerint nem nyelnék el az áruházláncok, s a vásárlók végre elfogadnák azt a termelői áremelést, ami feltétlenül szükséges lenne az ágazat életben maradásához. A másik pedig a már Bárány László által is említett gazdaságfehérítő mechanizmus. Persze még egy esetlegesen jó tanács is értelmét veszti, ha nincs, aki meghallgassa. Magyar József nincs túlságosan megelégedve a szaktárca együttműködésével. Szerinte ma csak azok érhetnek el a minisztériumnál bármit is, akik hangosan az utcára vonulnak. Lehet - teszi hozzá, - hogy lassan nekik is ki kéne menniük, s a földhöz csapkodniuk a csirkéket, hogy végre kapjanak valami segítséget.

Erős forint - gyenge kilátások

A Hungerit vezérigazgatója két általános problémaforrást nevezett meg. Az egyik, hogy a tavalyi magas takarmányárak miatt keletkező magas felvásárlási árakat a termelők még nem tudták tovább adni. A másik a roppant erős forint, amely kedvez az olcsó külföldi importnak, nem tesz jót viszont a hazai exportnak. Ez a kettős hatás pedig a magyar termelők halálát okozza, hisz a bivalyerős forint miatt kivinni nem érdemes, itthon pedig egyre kevésbé lehet konkurálni a Csehországból, Hollandiából vagy épp Lengyelországból érkező szárnyas áruval. További probléma a magas (8,5 %-os) jegybanki alapkamat, hiszen tőkeszegény ágazatról van szó, ahol folyamatosan szükség van az átmeneti hitelekre. Az alapkamat csökkentés tehát szintén fontos lenne, már csak azért is, mert az magával vonná a forint gyengülését is.

Két tűz között

Ezek után adódik a kérdés: kinek van nagyobb esélye a nehéz időszak átvészelésére? A tőkeszegény kisvállalkozásoknak, vagy az erősebb, ugyanakkor exportra (is) termelő nagyoknak? Magyar József az előbbiekre adja le voksát. Szerinte hiába a viszonylagos pénzügyi stabilitás, ha a nagyobb cégek a kedvezőtlen export-import viszonyok között szabályosan két tűz közé kerültek. A Hungerit-vezér meglehetősen baljós felhívással fejezi be reakcióját: „Kedves uram, nézzen körül fél év múlva, hányan élték túl a mostani helyzetet.”

Körülnézünk - nem csak fél év múlva.