Egy friss felmérés szerint egyre kevesebb külföldi hírt és tudósítás közölnek az amerikai lapok. A Pew közvélemény-kutató intézet elemzése szerint ennek oka a csökkenő eladások miatti bevételkiesés. Mivel kevesebb összeg jut a lap fenntartására, meg kell kezdeni a leépítéseket. Ilyenkor nyilván azokhoz a szekciókhoz nyúlnak először, ami legkevésbé prosperál. Ezek általában a külföldi rovatok. A főszerkesztők így először a külföldön tartózkodó tudósítóikat hívják vissza.

A felmérés 259 médiumot kérdezett. Ez alapján kiderült, a főszerkesztők kilencven százaléka egyáltalán nem tartja nagyon fontosnak a világban zajló eseményeket. Így a három évvel ezelőtti arányokhoz képest kétharmaduk közöl kevesebb külföldi hírt és tudósítást.

Szociálpszichológus a bezárkózásról

Az Egyesült Államok társadalmában mindig is benne volt az elszigetelődésre való hajlam –reagált a Hírextra megkeresésére Síklaki István az ELTE Szociálpszichológia Tanszékének tanszékvezető docense. A II. világháború előtt is volt egy hasonló társadalmi attitűd, mondván: fulladjanak meg a saját bajukban a messzi Európában – emlékeztetett. Ám ez később megváltozott és beszálltak a háborúba.

A szociálpszichológus szerint ez teljesen normális társadalmi reakció. Véleménye szerint teljesen természetes az önvédelem, mikor azt érzik, nagyon nem értik a külvilágot, ráadásul úgy érezhetik ez kölcsönös. Ha azt érzi a társadalom, hogy velük szemben külhonból indokolatlan ellenszenv nyilvánul meg, és úgy élik át a jelenleg világban folyó eseményeket, hogy míg ők áldozatokat hoznak, cserébe nem kapnak hálát, akkor persze hogy azt mondják: mostantól csináljuk mi a magunk dolgát, ti is a tietekét.

Folyamatos kudarcok

Ráadásul kaptak egy iszonyú nagy sokkot a szeptember 11-el, majd utána is folyamatos kudarcok érik őket – folytatja a Síklaki. Természetese a bezárkózás. Ám a szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az amerikai közvélemény eddig sem tudott túl sokat a külvilágról, tehát az a félelmünk, hogy a következő generáció világlátásában esetlegesen negatívumokat okozhat a média bezárkózása, nem megalapozott. Úgy véli, sokkal kevesebbet az új generáció sem fog tudni. Míg az elit, akinek ez a szakmája, kiválóan képzett. A szakértő szerint ők pontosan képben lesznek a világpolitika alakulásáról.

A befelé fordulás bekövetkezése után nem kell attól tartani, hogy örökké tart – állítja Síklaki István. Egy idő után be fog következni az újabb váltás. A második világháborúban is bekövetkezett, sőt ott a végső győzelem után a harcok emléke a nemzeti büszkeség részévé vált.

Belefáradtak

A szociálpszichológus szerint a média természetesen szerepet kap a társadalmi attitűd alakulásában. Az iraki háború elindulása óriási teret kapott például az amerikai hírekben, és akkoriban borzasztó nagy társadalmi figyelem irányult a Közel-Keletre. Síklaki szerint, amint az Egyesült Államok pozitívan érdekeltté válik egy külhoni eseményre, nyilván megerősödik az érdeklődés a külföld iránt. Ugyan most két háború is folyik Afganisztánban és Irakban, ám ezekbe már bele vannak fáradva, tele vannak kudarccal. Folyamatosan lebeg az Egyesült Államok közvéleményében a kérdés: ki kellene mászni belőlük, de nem tudjuk, hogy hogyan.

Tom Rosenstiel, a Pew intézet munkatársa szerint a viszont a trend aggodalomra adhat okot, különösen annak tükrében, hogy az Egyesült Államok jelenleg két háborút folytat külföldön, egyre jobban függ a nyersolaj importjától és olyan országokkal áll versenyben, amelyek gazdasága az amerikainál gyorsabban növekszik.

Kevesebb a felület

A külföldi hírek csökkenése mögött prózaibb okok is állnak. Az amerikai lapok hatvan százaléka szembesült az utóbbi években azzal a problémával, hogy kevesebb felület áll rendelkezésére a hírek számára. Mivel csökkent a felület nemcsak a külföldi, de érdekes módon az országos hírek mennyisége is jelentősen kevesebb lett.

A média hírstruktúrájának ilyetén való átalakulásának a helyi hírek lettek a győztesei. A felmérés szerint az amerikai lapok fele arról számolt be, hogy növelték az állami és a még szűkebb helyi közösségeket érintő hírekről megjelenő cikkek mennyiségét.

Csökkenő méret, hanyatló nívó

A felmérés tartalmazza azt is, hogy az újságokat előállító szerkesztőségek mérete és az újságírók átlagos életkora a legtöbb helyen csökkent. Valamint kitér arra is, hogy az utóbbi trend új feladatköröket igényel. Ezek főleg a világhálóhoz és a multimédia fejlődéséhez köthetők. A megkérdezett szerkesztők többsége viszont a színvonal hanyatlásáról panaszkodott. Beszámolóik szerint a tapasztaltabb újságírók gyakran hagyják el a pályát, a fiatalabb munkatársak pedig egyre többször szerkesztői ellenőrzés nélkül teszik fel az anyagaikat az internetre.

A Pew közvélemény-kutató intézet felmérése az eddig készült legátfogóbb áttekintés az amerikai lapok elmúlt években bekövetkezett arculatváltásáról. A kutatás eredményei főszerkesztőkkel készített személyes interjúkon, valamint 259 újságra vonatkozóan kitöltött írásbeli kérdőíveken alapult.