A javaslatok 
A 2007 őszén létrehozott „Új rend és szabadság” programért felelős Kondorosi Ferenc kormánybiztos által napirendre tűzött módosítási javaslatok: 1.Amennyiben hiányzik a jármű rendszámtáblája, a rendőr mérlegelés nélkül vonja be a forgalmi engedélyt. 2. Az autósnak feltétlen előnyt kell adnia a gyalogosnak. (Ha a gyalogos átkelési szándéka egyértelműen látható lenne, a járművezetőnek kötelező (!) lenne megállnia.) 3. A motorosok ezután jogszerűen jöhetnek előre a piros lámpánál a stopvonalig. Az első körben a minisztériumok elé terjesztett változtatási javaslatok várhatóan még ebben az esztendőben a kormány asztalára kerülhetnek, a végső szót ugyanis a kabinet mondja majd ki – hangzik a kormánybiztosi hivatal tájékoztatása.
Miért épp most? 
A három indítvány kapcsán mindenképpen felmerül, vajon miért épp most került felszínre. Az átlagember számára ugyanis nehezen belátható, idáig miért nem büntették például szigorúan a rendszámtábla nélkül furikázó autósokat? A hivatal azt mondja azért, mert igazán csak mostanában vált aktuálissá ez a szigorítás. Az objektív felelősség bevezetése óta megnőtt a rendszám nélkül közlekedő gépjárművek száma. Egyes a KRESZ szabályait - különösen a sebességkorlátozást - áthágó autósok pedig így próbálják elkerülni a felelősségre vonást – állítják. Azt persze a Kondorosi Ferenc által dirigált szakmai gárda is elismeri, hogy ezek a változtatások önmagukban még nem elegendőek a magyar közúti helyzet általános problémáinak megoldásához. „A szakértői csoport folyamatosan figyelemmel kíséri a közlekedési helyzet alakulását, szükség szerint dolgoz ki javaslatokat. Civil szervezetek, egyesületek felvetéseit, javaslatait is vizsgálják. Terv még az ismeretterjesztés, a közlekedési kultúra javítása. Mert a szabályok betartásához elengedhetetlen azok alapos ismerete, kulturált, egymásra figyelő közlekedési magatartás.” – szólnak a kormányhivatal további tervei.
Teljesen új KRESZ lehet a megoldás? 
Mindez szép és jó, azonban adódik a kérdés: ha ennyire alapvető szabályok szorulnak módosításra, nem volna-e célszerűbb az egész KRESZ-t úgy ahogy van felülvizsgálni, és - a modern közlekedési viszonyokhoz igazítva – új alapokra helyezni? (Az alaprendelet 1975-ben keletkezett.) Nem kell attól tartani, hogy egy-egy időszakos javaslat csupán felszíni kezelést nyújt a magyar közlekedési gondokra? Azt a hivatal illetékesei is elismerik, hogy „valóban indokolt a KRESZ felülvizsgálata, az erre irányuló munkálatok már elkezdődtek. Ez azonban egy hosszabb időt igénylő, nagy volumenű feladat. ” Azzal viszont nem értenek egyet, hogy a mostani indítványok csupán porhintésre volnának elegendőek. A kormánybiztosi hivatal illetékesei szerint ezt támasztja alá, hogy az év eleje óta bevezetett szigorítások következtében már eddig is javult a közlekedési helyzet. Folyamatos figyelemfelhívással és a szabályok betartatásával pedig további eredmények érhetők el. A cél az lenne, hogy az EU elvárásainak megfelelően 2010-ig 50%-al csökkenjen a közúti balesetek száma.
A jó szándék nem elég 
Hóz Erzsébet, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos főmunkatársa, közlekedésbiztonsági és forgalomtechnikai szakember olvasta valamennyi módosítási javaslatot és a hivatalnál óvatosabban fogalmaz. Szerinte hiába a legjobb szándék, ha nem számol az alapvető közlekedésbiztonsági irányelvvel. Mindennek a kulcsa ugyanis a sebességszabályozás. Minél inkább homogén a sebességeloszlás, annál biztonságosabbak az utak. Ebbe az is beletartozik, hogy ne legyenek nagyok az egyes útszakaszok,útszakaszok és csomópontok vagy az egyesjárművek közötti sebességeltérések, illetve fontos a felső sebességhatár kordában tartása is. Minden részjavaslat, ami ezt figyelmen kívül hagyja balul sülhet el, a kétségtelenül meglévő jó szándék ellenére is – fogalmaz. Nagyon fontos lenne, hogy minden módosítás részét képezze egy egységes koncepciónak, ez azonban eddig nem jött létre. Hóz Erzsébet például maximálisan egyetért a gyalogosok fokozottabb védelmével (maga is ezért dolgozik hosszú évek óta), de attól tart, ha ezzel párhuzamosan a gyakorlatban nem változik a sebességszint vagy épp a gyalogátkelők, gyalogosvédő-szigetek láthatósága, észlelhetősége problémás, rosszabb lehet a helyzet, mint volt. A szakember kitér arra is, hogy nagy szükség lenne a magyar közlekedők fejét „rendbe rakni”, mert ma az egyes szereplők nem partnernek, hanem ellenségnek tekintik egymást. Nyugat-Európában ez másként van, ezért van ott létjogosultsága az efféle rendeleteknek – mondja. Ilyen méretű változtatások azonban csupán társadalmi összefogással érhetők el. Ebben megvan a szerepe a szakmának, a nagypolitikának, az utakért felelős államnak, önkormányzatoknak, és a társadalomnak egyaránt.
A rendőrség csak egy láncszem és nincs véleménye
Jámbor István alezredes, az ORFK Közlekedési Főosztályának osztályvezetője lapunknak mindössze annyit közölt: a rendőrségnek alapvetően nem az a rendeltetése, hogy megmondja a jogszabályok kidolgozóinak, mit tegyenek. Nekik első számú kötelességük a szabályok, rendeletek megtartatása . A közlekedési szabályok megalkotása nem egyszerű kérdés, mert számtalan kihatása lehet – mondja. Számos szakember van, akinek a kezén átmegy egy-egy ilyen javaslat, ők csak egy láncszemet alkotnak az egész folyamatban, emellett tapasztalatukat, észrevételeiket nem is közvetlenül a döntéshozókhoz, hanem a felettük álló Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumhoz továbbítják - " derül ki" az igen visszafogott nyilatkozatból.
Jelen esetben ez a "visszafogottság" - valójában tökéletes semmitmondás - már csak azért is igen furcsa, mivel a rendőrség az, mely ezen rendeleteket, törvényeket alkalmazza, vagyis a gyakorlati visszajelzések tekintetében megkerülhetetlenek, véleményük az egyik legfontosabb lenne a jogalkotók és a közvélemény számára. Nem vitatjuk, hogy a hivatalos szervek számára ezt meg is teszik, de a közvélemény tájékoztatásában már sorozatosan sikerül alulmúlniuk a minimális szintet.(a szerk.)
Azért még nem árt résen lenni
Annyi mindenképp látható tehát, hogy alapos megfontolást kíván a legapróbb KRESZ szabály-módosítás is. Mivel jelenleg még azt sem lehet tudni, hogy lesz-e a legújabb három változtatásból valami vagy sem, egyelőre talán jobban tesszük, ha tartjuk magunkat a magyar utak „farkastörvényeihez.”
