Az Amerika-szakértő úgy látja, ha Obamát elnökké választanák, a jelenleginél erősebb kooperációra épülő, a partnerek érdekeire jobban figyelő külpolitikát folytatna az Egyesült Államok. Mindez Európa számára azzal járna, hogy az USA "többet várna el tőle" - például a katonai szerepvállalásban. Erre - mint mondta - több európai kormány valószínűleg nem lenne hajlandó.
Példaként említette: mivel Obama - korábbi nyilatkozatai alapján - nagyobb NATO-jelenlétet tart szükségesnek Afganisztánban, ezt egyúttal kérésként lehetne értelmezni Európához, hogy vállaljon nagyobb szerepet az ázsiai országban. Ehhez azonban az atlanti szövetség európai tagállamainak növelniük kellene majd védelmi kiadásaikat.
Ha azonban a jelenlegi politikai-gazdasági helyzetben bármely európai vezető odaállna a szavazók elé azzal, hogy szükség van a védelmi kiadások növelésére, nagy valószínűséggel nem örvendene népszerűségnek. Nehezen képzelhető el tehát, hogy bármely nagy európai ország növelné védelmi kapacitását, ebből pedig a későbbiekben adódhatnak feszültségek az USA és Európa között - mutatott rá.
Magyarics Tamás ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az USA és Európa - ha a világ előtt lévő legfontosabb kihívásokat nézzük - "egy hajóban evez". Elég az energiakérdésre vagy a közel-keleti konfliktusra gondolni - tette hozzá.
Kiemelte: rendkívül erős a két régió egymásrautaltsága, és Obama - úgy tűnik - felismerte, bármilyen nagy is az Egyesült Államok gazdasági és katonai potenciálja, a nagy ügyeket nem tudja egyedül megoldani.
Az Amerika-szakértő szerint azonban mindenképpen hangsúlyozandó, hogy az USA-nak vannak alapvető érdekei, amelyek a választások után sem változnak. Emlékeztetett a Demokrata Párt várható elnökjelöltjének egy korábbi beszédére, amelyben kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak vezetnie kell a világot, és ha kell, érdekeit egyoldalúan is meg fogja védeni.
Utalt arra is, hogy jelenleg ugyan nagyon nagy a politikus népszerűsége Európában, például Franciaországban és Németországban, ám - fűzte hozzá - a túlzott várakozások rendszerint megbosszulják magukat.
Véleménye szerint a leendő demokrata párti elnökjelölt népszerűsége a kontinensen egyrészt annak szól, hogy "Obama nem Bush", másrészt, Európa elvárja Amerikától, ne kerülje meg a nemzetközi szervezeteket, és ne vágjon bele egyoldalú akciókba. Erre vannak jelek Obamától, ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a fentebb említett, az amerikai érdekekről szóló beszédét - jegyezte meg Magyarics Tamás.
Balla Zsolt, a Budapest Sun című, Magyarországon megjelenő angol nyelvű hetilap főszerkesztő-helyettese az MTI megkeresésére elmondta: nincsenek információik arról, hogy Magyarországon is lenne olyan "Obama-láz", mint sok nyugat-európai országban.
Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy a Magyarországon élő amerikai állampolgárok - akik száma hétezer és húszezer közé tehető - többsége Obama-párti, csakúgy, mint a legtöbb külföldön élő amerikai - tette hozzá.
A nemzetek, a fajok és a különböző vallások közötti falak lebontását, a terrorizmus elleni harc erősítését, s ezzel összefüggésben az Egyesült Államok és Európa fokozottabb együttműködését sürgette csütörtökön Berlinben Barack Obama.
Az amerikai Demokrata Párt leendő elnökjelöltje a német főváros központjában, a győztes porosz háborúknak emléket állító, 1873-ban elkészült Győzelmi oszlopnál (Siegessa:ule), mintegy 200 ezer berlini előtt azt hangsúlyozta: az Egyesült Államoknak és Európának közösen kell szembeszállnia az új kihívásokkal - ezek sorában a terrorizmust említette első helyen.