A GOCADAN betűszóval jelölt tanulmány 2000-ben indult. Ezernél több alaszkai inuitot kértek meg arra, hogy vegyen részt a vizsgálatban, amelyben az együttműködők genetikai alapját, étkezését, életvitelét követik nyomon és ultrahangos módszerrel mérik a fontos verőerekben az érelmeszesedés kialakulásának mértékét

Az amerikai szívgyógyászok több olyan kutatási program folytatnak, amelyekben különböző népcsoportok, rasszok szív- és érrendszeri betegségeinak gyakoriságát hasonlítják össze.

Az amerikai indiánok vizsgálata, az Erős Szív azt mutatta, hogy az indián rezervátumokban azért jelenik meg gyakorta és korán a koszorúérbetegség, mert sok közöttük a kövér és a cukorbeteg. A kutatók föltételezték, hogy az inuitok körében az érelmeszesedés nem olyan gyakori, mint az átlagos amerikai lakosok között, mert a zsíros halak húsában lévő omega-3 zsírsavak bőséges fogyasztása védi az eszkimók ereit.

A munkacsoport azonban meglepetéssel tapasztalta, hogy az alaszkai bennszülött népesség körében a korai érelmeszesedés sűrűbben észlelhető, mint a többi amerikai népcsoportban. Vizsgálták ennek hátterét, hiszen a genetikai alap évezredek óta változatlan, s az csak kis mértékben okolható a kedvezőtlen közegészségügyi eredményekért.

Az inuitok életmódjának részletes elemzése azt igazolta, hogy Alaszkában is mind kevesebbet mozognak az emberek, sokkal többet ülnek a számítógép és a tv-készülék előtt, mint egykoron. De a legfőbb ok az erős dohányzásban kereshető: a felnőtt eszkimók négyszer-hatszor annyi cigarettát szívnak el, mint az átlagos amerikaiak.

Mary J. Roman, a munkacsoport vezetője szerint a legfőbb tanulság, hogy a jól ismert kockázati tényezők: a dohányzás és az ülő életmód rosszat tesz a szívnek és az ereknek. Sajnos, a kedvezőtlen hatás jobban érvényesül, mint a telítetlen zsírok szívet védő tulajdonsága.