A dinnyehelyzetről szólva úgy volt, hogy célba érnek a küzdelmek, azonban most újra jönnek a leárazások. Ez a siker?

Tulajdonképpen ez jelenti az eddigiek mellett, hogy közel 10 napig a termelők leárazatlan dinnyéket tudtak eladni. Már ez is siker, azonban ez a mostani talán még nagyobb siker. Igaz, hogy az mindig probléma, ha valaki akciót hirdet, de ez most jó is a gazdának, mert elfogy a dinnyéje, többet vesznek az emberek, s a magyarok is ehetnek olyan olcsó dinnyét, mint a lengyelek, akik nem is termelnek. A legnagyobb eredmény azonban az egyik áruházlánc közleménye, melyben megírja, hogy 48 forintért adja a dinnye kilóját, s 48 forintért is veszi, hogy a gazdáknak ne maradjon kint a dinnye a földjükön. Nagyon fontos, hogy megmondta, hogy bruttó 48-ért vásárolja fel, ebből tudja a gazda, hogy tőle nem vihetik el – mint ahogy szokták – 8-10 forintért a földje végéből, hanem a 25 is nyugodtan belefér. Tehát az akciós dinnyén sem bukik akkorát a gazda. Ha leáraznak dinnyét 45-48 forintra, odajött volna a nepper, s azt mondta volna, hogy „10 forint a dinnye. Vagy behozod, vagy nem kell. Akció van, nézd meg mennyi az áruházban az ára”. Ugyanis eddig az áruházlánc még sosem mondta meg, hogy mennyiért vásárol fel. Ezt most megmondta – s ez a fair - a felvásárlási árat, s ezt szeretnénk mi, a termelők elérni az áruházláncokkal. Így nem a nepperek nyelik le a hasznot. Vagyis nem az élelmiszer-áfacsökkentés a megoldás, hanem a nepperek kiszűrése. Ez azt jelenti, hogy a gazda nyugodtan tudja mondani, hogy „figyelj csak, 25-ért tőlem megveszed. Öt forint a csomagolás, hét forint a szállítás és neked még mindig marad 12 forintod, nekem meg semmi, de tőlem megveszed 25 forint plusz áfáért, vagy 25-ért, mert neked 10 forintod akkor is megvan, hiszen neked az áruház 48-at ad!”. Tehát van akció, de mégsem teljes mértékben a gazdák bőrére megy a dolog, hanem inkább a nepperek bőrére, mert nem tudnak akkora árrést érvényesíteni.

Tehát ez azt jelenti, hogy a 48 forintos felvásárlási árból…

Tud 25-öt adni bruttóban! Korábban 10-ért vitték el a gazda földjéről, s még így is van nyeresége a kereskedőnek, sokkal több, mint a gazdának! A gazdának ezen nincs nyeresége, csak nem marad kint a földön a dinnye, s ha már megtermett, szedje már le az utolsóig, ne savanyúságnak maradjon. Azért nem mindegy, hogy hektáronként lehoz 150-200 ezer forintot, mert akkor 5 hektárban egymilliót lehoz, s akkor nem kell… nem is állhat segélyért.

Korábban volt arról szó, hogy 30 forint alatt nem éri meg…

Ez az akció előtti időszakra vonatkozik. Amikor az áruház logikusan akciót hirdet, és a gazda is egyetért azzal, hogy egy kicsit dinnyézzen már a szegényebb nyugdíjas is, meg a szegényebb vásárló is, s ezért egyetértettek az akcióval a magyar dinnyetermelők. Az én választókörzetemben van az összmagyar dinnyetermesztés 60%-a. Tegnap tartottam egy értekezletet nekik, azt mondták, hogy egyértelműen egyetértenek ezzel, kell, hogy egyen a magyar ember is, hozzájusson a nyugdíjas is, bár ők csak helyben osztanak, s nem országosan. A 25 ugyan nem nyereség, mert az önköltségi ár 30 forint fölött van. De ott maradna a földön, ha nem lenne akció, vagy 10-ért vennék át, ha az áruházlánc nem hirdeti meg. Tehát minden relatív: legalább nem akkora a veszteség. Főleg, mert kevesebb a termés.

A blokád jó ötlet volt?

Egyértelműen, bár elismertem, hogy ez KRESZ-szabálysértés. Világos. Azonban ha ezt a szabálysértést a gazdák nem teszik meg, akkor itt háromezer család, körülbelül 10 ezer ember megy tönkre. Tehát így áll ez arányban a szabálysértéssel.

Másik téma, szintén aktuális: a gabona. Esik az eső, lassan aratni kellene. Magyarország déli területein már ugyan elkezdték, északon ázik.

Pontosítson: minisztériumi adatok vannak a kezemben. Délen már régen learattunk, alig van. 30-35% van körülbelül learatatlan, ez a Dunántúl nagy része és Észak-Magyarország. Nálunk (Dél-Alföldön – K. V. D.) már nincs, csak körülbelül öt százalék aratatlan. Gondolom a búza árára akart kitérni.

Igen.

Az esők előtt, ahogy megkezdődtek a medárdi befejező esők, a búzának csak az 50%-a volt kenyérgabona, a többi takarmánygabona. Amikor bejöttek az esők, szinte nem is maradt kenyérgabona, mert a tartós eső kilúgozza a sikért (a búzamag belsejében lévő fehérje – K. V. D.). Megmondom őszintén, itt maradt egy kevés nálunk, megnéztem ma a búzát ami kint maradt; csírázik a kalászban a szem. Ez már takarmánynak sem jó. Olyan tartós esők voltak, hogy a szem képes kicsírázni. Tehát nem kell tartani semmilyen búza-bombától Torgyán-módra, mert itt kenyérgabona alig van. Szerintem nem lesz 2,8 millió tonna sem. 2 millió tonna minimum kell a hazai fogyasztásra, 300 ezer tonnát el kell tenni tartalékba, s további 300 ezer tonna már kiment exportra, nem is fog további exportra jutni. Ez csak egy hisztéria, és a kereskedők ugyanolyan aljas módszerekhez folyamodnak. Megpróbálják az embereket sarokba szorítani, hogy rengeteg a termés. A búza termése egyébként 20-30%-kal kevesebb a vártnál. Közepes termés van. Amikor a Dunántúlon, meg Észak-Magyarországon befejeződik az aratás, akkor pár héttel később már tudni lehet, hogy adott évben szeptember-októberben mennyiért lehet eladni az étkezési gabonát. Megnézettem, hogy milyen idő volt a szomszéd országokban az aratás kezdetekor, amiből arra következtethetünk, borzasztó minőségi romlás várható. Nem csak a környező országokban, hanem Nyugat-Európában is.

Mondhatjuk azt, hogy szerencsések vagyunk abból a szempontból, hogy nálunk legalább a kenyérgabona biztosított?

Így van. Ott 25-26%-os sikér nem lesz. Az északi országokban, például Angliában csak július végén érik a gabona, ott még az egész kint van és ázik. Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, de még a szerbeknél is az egész megázott.

Az elmúlt időszakban egymást érték a problémák. Meggy, dinnye, léalma, gabona, s többek között még jön a szüret, s hátra van a barack. Mire kell számítania a magyar agráriumnak?

Az az igazság, hogy a magyar agráriumban sajnos nincs köze a termelőnek a feldolgozóhoz, akár a sertésről, akár bármiről van szó. 10-15%-kal emelkedett a sertéshús ára, s 5-10%-kal csökkent az élősertés felvásárlási ár. Amíg ez így van, addig óriási bajok lesznek, megszakítás nélkül, folyamatosan. Emelik a tej árát a boltban, és 20 forinttal csökkentik a tej felvásárlási árat. Az 1,6%-os zsírtartalmú tejért kérnek 200 forintot a boltban, a feldolgozótól 60-70 forintért veszik, tehát ebből az összegből 2,5-3 liter tejet ad a magyar gazda.

Milyen megoldási lehetőségek vannak?

Mindaddig, amíg nem rendeződik az ügy, hogy törvényileg, komoly eljárásokat nem indítanak azok ellen, akik folyamatosan a termelők bőrére próbálnak meg extraprofithoz jutni, addig itt rendet csinálni csak úgy lehet, ha a gazda a kezébe veszi a sorsát, s azt mondja, hogy márpedig akkor nem… és kiönti a tejet, s egy hétig senki nem vinne be tejet. 90 forint lenne a tej, záros határidőn belül! Rá kell, hogy jöjjenek a gazdák, hogy össze kell tartani, szövetségbe kell tömörülni, s mondani, hogy ennyiért márpedig nem adom oda.

A szövetségbe, TÉSZ-ekbe tömörülésekkel viszont az a probléma, hogy milliós nagyságrendű az éves adóteher rajta.

Ahogy most csinálják a TÉSZ-ek... Tudok olyan TÉSZ-t, amelyik 300-ból 10 termelőtől sem vette át az árut. Ehelyett máshonnan, Macedóniából szerezte be olcsóbban, ezzel letörve a magyar árakat. Az nem TÉSZ, amelyik beszerzi Görögországból, ezzel letöri a saját TÉSZ-tagjainak a dinnye árát. Ez elhangzott a magyar rádióban is.

Az Európai Unió tízmilliárd forintnyi agrártámogatás megvonását helyezte kilátásba, amivel kapcoslatban bizottsági ülést is kezdeményez Font Sándor, fideszes országgyűlési képviselő. Mit lehet erről tudni, mi a vita tárgya?

Én elmegyek a bizottsági ülésre, de ez nem a mi témánk. Ezt megfellebbezte a magyar minisztérium, a dolog folyamatban van.

Miért gondolkodik az EU azon, hogy kirója ezt a büntetést?

Megszabták, milyen érvényességű térképet kell kiadni arról, hogy melyik gazdának hol van a földje, s mit termeszt rajta. Ez a MePaR (Mezőgazdasági Parcellaazonosító Rendszer – K. V. D.). Ez azért van, mert tíz méterrel arrébb van a gazda földje, de a műhold méterre pontosan határozza meg. Egy tábla közepén be se tudja rajzolni! Pont ez mutatja, hogy ez a módszer nem jó, s be kell vezetni az SPS-t, amely terület alapon farmalapú támogatást biztosít.

Van ennek esélye?

Bízom benne, hogy a józan ész dönt, meg a gazdák rájönnek, hogy ez sokkal egyszerűbb neki is, mert évente kevesebb adminisztráció. Tagállami hatáskörről van szó, nyugaton már át is tértek az SPS-re