Kultúra-képzőművészet-évforduló 110 éve született Henry Moore

Henry Moore a yorkshire-i Castlefordban született egy bányászcsalád hetedik gyermekeként. Noha a művészetek iránti érdeklődését már elemi iskolai rajztanára felkeltette, képzőművészeti tanulmányait csak 21 éves korában kezdhette meg.

Közbeszólt ugyanis a történelem: az első világháborúban, 1917-1918-ban a brit hadsereg katonájaként harcolt. 1919-től Leedsben tanult szobrászatot, a húszas évek elején lett a londoni
Royal College of Art ösztöndíjasa. Művészi pályája a nagy klasszikus mesterek nyomán indult, később alakította ki sajátos, senki máséval össze nem téveszthető stílusát.

Absztrakt ábrázolással az 1930-as évektől kezdve foglalkozott, ő és nemzedéktársai ettől kezdve jelentettek komoly kihívást a provinciális angol művészet számára.

Kiállításai egyszerre váltottak ki lelkesedést és szörnyülködést, a londoni Morning Post egyenesen a "csúfság kultuszával" vádolta meg a művészt. Munkái az emberi lét korokhoz nem köthető szimbólumait testesítették meg, örök témája az anyaság volt. Nőalakjainak monumentalitása az őserőt sugározza (Család, 1947; Anya gyermekével, Király és királynő, 1950; Haldokló harcos, 1957).

Tanítómesterei voltak az ősi nagy kultúrák is: a sumér, a mexikói, a görög, az indián. Fenséges nyugalmú, nagy lyukakkal megbontott figuráit bronzból öntötte ki, a roppant méretű bronzfigurák legjobban a szabadban, természeti környezetben érvényesülnek, így Angliában és Amerikában többször is megrendezték szobrainak szabadtéri tárlatát. "Az üreg éppen úgy hordozhat formai jelentést, mint a szilárd tömeg" - mondta Moore.

A legtöbb Moore-alkotást a londoni Tate Gallery őrzi, de a világ legkülönbözőbb részein találkozhatunk szobraival; egyik híres fekvő nőalakja a párizsi UNESCO-palota előtt látható.
Nem csak szobrászként alkotott maradandót, nagyhatásúak az egyes épületekre készült dekoratív kompozíciói, sőt grafikusnak is kiváló volt.

A második világháborúban, London bombázásának szörnyű élménye nyomán az úgynevezett Katakomba-rajzsorozaton örökítette meg az emberi szenvedést.

Igazán híres a negyvenes-ötvenes években lett. 1946-ban a New York-i Museum of Modern Artban retrospektív kiállítást rendeztek műveiből, 1948-ban a 24. Velencei Biennálén, 1953-ban a Sao Paulo-i Biennálén kapta meg a Nemzetközi Szobrász Nagydíjat. Budapesten három alkalommal rendeztek kiállítást műveiből: 1961-ben, 1967-ben, és 1993-ban.

1977-ben jött létre a Henry Moore Alapítvány, a művész közvetlenül halála előtt erre bízta Perry Green-i birtokát, a műtermekkel és összes művével együtt.

A gyűjteményt jelenleg hétszáz szobor, csaknem háromezer rajz, nyolcezer litográfia és rézkarcnyomat képezi. Henry Moore 1986. augusztus 31-én halt meg.