Schweitzer József: "mi a túlélés népe vagyunk"

A Kapolcsi Bűvészeti Napok keretében a zsidók történelméről és "bibliájáról", a Tóráról elhangzott előadásában a nyugalmazott főrabbi emlékeztetett arra, hogy hányszor volt végveszélyben a zsidó nép - Salamon halálát követően például Izrael országát az asszírok megsemmisítették, Júda országát a babiloniak vetették fogságba -, de a "szentföldi vallást" az idegen területeken is mindig megtartották.

Mint mondta: ugyanez vonatkozik arra is, amikor a római birodalom elpusztította a zsidóság második szentélyét, s hasonló volt a helyzet akkor is, amikor "a diaszpóra szétszórta a világban a zsidókat". A szétszórtak pedig bárhol éltek is, a zsidó vallást mindig megtartották, így az összekötő erő lett közöttük.

A zsidó vallás így földrajzi helytől és történelmi körülményektől függetlenül "megőrzi és továbbadja magát" - hangsúlyozta Schweitzer József.

"Mi azt mondtuk, hogy ezt a történelmi igazságot kell levonni a holokausztból is, és tovább vinni, noha a holokausztra nem tudunk reális feleletet adni, mert nincs" - mondta, megjegyezve: az embernek csak elszorul a szíve, amikor erről fényképeket lát. vagy elmegy a holokausztmúzeumba.

Nincs rá felelet, illetőleg a felelet az, hogy "mi a túlélés népe vagyunk" - fogalmazott a nyugalmazott főrabbi.

Mint hangsúlyozta: az emberiség egyetlen emberpártól teremtődött, aminek a következménye az, hogy "senki se mondhassa, hogy az én családom előkelőbb, mert itt született a kastélyban, a tiéd pedig harmadrangú, mert csak egy roskatag viskóban született".

Végső soron a népek, a családok, az emberek egy közös őstől származnak - mondta a professzor, rámutatva, hogy egyetemes emberiségről van szó. Hangsúlyozta azt is, hogy a Teremtő az ember számára "szabadságot kreált", s hogy aztán miként éltek és élnek ezzel vissza, és sajnos sokszor éppen az Isten nevében, "erről inkább ne is beszéljünk".

Ugyanakkor a szabadság sem lehet korlátlan, mert akkor anarchia lesz belőle - mutatott rá a nyugalmazott főrabbi. Az ember csak törvényi és erkölcsi szabályok között élhet a szabadságával - hangsúlyozta.

Schweitzer József rámutatott arra is, hogy a vallásnak egyik nagy területe a rítus, azaz "ahogyan a vallásos élet gyakorlatát visszük". A másik a morál, vagyis az, hogy miképpen viselkedünk - tette hozzá.

A magatartás tisztessége, a morál és a rítus harmóniában kell legyen, mert "egymással kéz a kézben járnak" - mondta a nyugalmazott főrabbi, emlékeztetve a parancsolatra is: "szeresd felebarátodat". S ha "talán túlzott is néha azt mondani, hogy szeretet, de mindenesetre maradjunk abban, hogy próbáljuk meg tolerálni egymást" - vélekedett Schweitzer József.

Illés Sándor, Kapolcs és Taliándörögd katolikus plébánosa emlékeztetett arra, hogy mindkét község történetében a zsidó-keresztény együttélés kimutathatóan évszázadokra vezethető vissza. Taliándörögdön a zsidó közösségek létét például már az 1300-as évek elejétől ki tudják mutatni, írásos emlékek alapján - mondta.

A közelmúlt történelmében a zsidók és keresztények úgy éltek egymás mellett, hogy kölcsönösen tiszteletben tartották egymás hitét, s teljesen más volt a zsidó-keresztény együttélés a második világháború előtti időkben, mint amit általában a közvélekedés ma erről az együttélésről gondol és mond - hangoztatta.Az elmúlt évek során nagy barátsággal és szeretettel találkoztunk itt mindig zsidók és keresztények, pontosan e múlt értékeinek a tiszteletben tartásával - fogalmazott.

A plébános hangsúlyozta: Taliándörögdön élő filmrendező barátjával, Szőke Andrással úgy gondolta, hogy a kulturális és a vallási értékeket is az emberek elé kell tárni, a múlt ismerete ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy megpróbáljuk egymást tiszteletben tartani, s egymás értékeit megbecsülni.

A rendezvényen végül Fekete László, a budapesti Dohány utcai Zsinagóga főkántora a zsidóság zenéjéről tartott előadást.