Mikor és hogyan?

A Napfogyatkozás nem ritka jelenség! Átlagosan a Földön másfél évente fordul elő. Mi magyarok ebből a szempontból nem tartozunk a szerencsések közé, hisz legutóbb kilenc évvel ezelőtt, 1999. augusztus 11-én gyönyörködhettünk a Nap eltűnésében. Azelőtt elődeink 1842. július 8-án tekinthették meg a "feketévé vált" égitestet, mi magunk pedig legközelebb csak agg korunkban, vagy utódaink szemén keresztül láthatjuk ezt a csodát, ugyanis a következő hazai csillagászati esemény, melyen a bolygónk melegét biztosító égitest elsötétedését vizsgálhatjuk, csak 2081. szeptember 3-án lesz.

Napfogyatkozás akkor történik, amikor újhold van, vagyis a Hold a Nap és a Föld közé esik. Természetesen nem kell minden egyes újhold alkalmával napfogyatkozásra számítanunk, hisz a legtöbb alkalommal a holdárnyék vagy a Föld fölött, vagy a Föld alatt vonul el. Mivel a Hold helyzete „rögzített”, minden évben van két olyan időszak, amikor napfogyatkozás történik. Ilyenkor lehet teljes (ez a legritkább), részleges, vagy gyűrűs napfogyatkozás is. A teljes napfogyatkozáskor a Hold a Földhöz esik közelebb, ezért a Napot teljes terjedelmében eltakarja a szemlélődő elől. A részleges égi jelenségkor a holdárnyék részben érinti a Földet, ezért olyan jelenségnek lehetünk tanúi, mintha a Napkorong egyik oldalából „kiharaptak” volna egy darabot. A gyűrűs napfogyatkozás azt jelenti, hogy a Hold a Naphoz van közelebb, s így a Földről nem takarja el a Napot egészében, hanem a Naprendszer fő bolygójának pereme kitűnik a Hold mögül, mintegy megkoronázva az ég királynőjét.

Felmerülhet a kérdés, miként fordul elő, hogy egy hatalmas égitestet egy annál sokkal kisebb olykor teljesen, olykor pedig részben eltakar. Valóban igaz, hogy a Hold és a Nap között hatalmas méretbeli különbség van, azonban ugyanez elmondható a Föld-távolságukkal kapcsolatban is. A Hold átlagosan (a távolság állandóan változik!) 384 ezer, míg a Nap majdnem 150 millió kilométer távolságra található a Földtől.

A teljes Napfogyatkozáskor akár 5 perc erejéig is teljes sötétség borulhat a takarási sávban tartózkodókra fényes nappal. Így délidőben akár a csillagos ég alatt tölthetjük el az ebéd utáni sziesztát. Augusztusban körülbelül egymilliárd embertársunknak adatott meg ez a lehetőség a XXI. század ötödik teljes napfogyatkozásának alkalmával.

A hagyomány

A kínaiak ősi hiedelmei szerint ezt a jelenséget rendszerint természeti katasztrófák követik, nem véletlen tehát, hogy némi szorongással néztek a mai nap és a közeljövőben induló nemzetközi sportesemény elé az ázsiai lakosok. Az olimpia szervezői mindenkit nyugalomra intettek: elmondták, hogy egy teljesen természetes jelenségről van szó, s arra kérték az embereket, hogy az esetleges csapásokon való aggódás helyett biztosítsák maguknak a megfelelő védőszemüveget, ugyanis a szemüveget nem viselő szemlélődő számára akár végzetes következményekkel is járhat a felelőtlenség, amikor a Nap előbújik a Hold takarásából. Az orvosi szakértők elmondták, hogy a hirtelen felbukkanó erős fény akár vakságot is okozhat.

A hongkongi csillagjósok nagy része szerint sem kell tartani semmilyen katasztrófától. A teljes napfogyatkozás következtében egész biztosan nem. Peter So, neves kínai asztrológus szerint a jelenség utáni események inkább a napfogyatkozás által az emberekben kiváltott reakciókkal hozható össze, mintsem a jelenséggel, magával. A kínaiak a teljes napfogyatkozást a „zsi csüan si” (ri quan shi) kifejezéssel írják le, ami szó szerint azt jelenti: „a Napot teljesen elnyelték”. Ezért az a szokás ágyazódott be a kelet-ázsiai hagyományba, hogy ilyenkor dobokkal és egyéb zajkeltő eszközökkel igyekeznek elijeszteni a világító égitestet lenyelő hatalmas égi sárkányt, vagy égi kutyát. A csillagjósok rámutatnak arra, hogy a jelenségnek az emberekre gyakorolt hatása miként csapódik le a társadalomban. Ezeken a napokon például sokkal kevesebben mernek kockáztatni, vagy befektetni a tőzsdén. Raymond Lo, a feng shui egyik neves szakértője szerint azonban érdemes lesz vigyázni, mert 2008. augusztus 8-a, vagyis az olimpia nyitónapja a kínai naptár szerint vízzel kapcsolatos katasztrófákat vonzhat, amit az azt megelőző augusztus elsejei teljes napfogyatkozás csak felerősíthet. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a napot ugyanúgy a patkány, a majom és a sárkány kombinációja jellemzi, mint 2004. december 26-át, a tragikus cunami napját.

Mi történt itthon?

Magyarországon az év legnagyobb amatőr-csillagász rendezvényét szervezi a Magyar Csillagászati Egyesület a hétvégén. A Tatabánya közelében található Tarján településen a fiatal csillagászoknak lehetőségük adódik a Tejút és a Naprendszer vizsgálatára és természetesen a részleges napfogyatkozás megfigyelésére. Valószínűleg eddig soha nem észleltek annyi távcsővel egyszerre egy jelenséget, mint a tegnapi napon az MCSE szervezésében megtartott vizsgálaton.

Kőszegen, az égi jelenség ideje alatt nyitották meg az ostromnapokat. A Gotthard Amatőrcsillagászati Egyesület vezényletével lehetett megvizsgálni a napfogyatkozást.

Mindazoknak pedig, akik a szokásos pénteki napirendjüket követve várták a hétvégét, kívánjuk, hogy az égi jelenség csak jó szerencsével ajándékozza meg őket.