Az 1870-es években hazakerülve elhatározta, hogy népszerűsíteni fogja ezeket a sportágakat. (Magyarországon ebben az időben az úgynevezett német stílusú "szobatornászat" volt divatban, amely főleg gimnasztikából és súlyzózásból állt.)
Maga is aktív sportoló lévén, a gróf azt tartotta, hogy az emberek számára elsősorban a szabad levegőn tartózkodás a fontos, az erőt, az izmokat - sőt a tüdőt is -, az úszás, futás, ugrás, vívás és a súlylökés fejlesztik a legjobban. Ugyan kezdeményezése az első időkben falakba ütközött, ötletei pedig érdektelenségbe fulladtak, kitartásának köszönhetően - a hazai arisztokrácia támogatását megnyerve -, 1875. április 8-án létrejött az első hazai sportegyesület, a Magyar Atlétikai Club, amelynek haláláig elnöke volt. A klubtagság feltétele az érettségi vagy valamilyen ennek megfelelő bizonyítvány megléte volt, ennek ellenére nem lett az arisztokraták zártkörű egyesülete. A tehetséges versenyzőket a vezetés mindig örömmel fogadta.
A MAC átvette az angol sport versenyszabályait, és 1875. május 6-án megrendezte első, szabadtéri évadnyitó atlétikai versenyét, amelyen először szerepelt az ökölvívás is. A korabeli angol és német szaksajtó szerint e verseny egész Európában úttörő kezdeményezés volt. Gróf Esterházy Miksa a viadal után Útmutató címmel röpiratot adott ki. Felszólításának hatására a következő években egymás után jöttek létre a különböző sportegyesületek.
Esterházy gróf írásait Viator álnéven jelentette meg. Saját munkáin kívül - Gyalogolási kalauz (1875), Útmutató athletikai clubok alakítására (1876) -, jelentős szerepe volt abban, hogy munkatársa, Molnár Lajos megírta az Athletika (1875) és Athletikai gyakorlatok (1879) című szakkönyveket. A magyar atlétika ügyének legállhatatosabb kezdeményezője Tatán hunyt el.
A gróf munkássága előtt tisztelegve, megalapították az Esterházy Miksa díjat, az általa szervezett első modern szabadtéri atlétikai napra emlékezve pedig május 6-a a magyar sport napja lett.
dkp \ dbp \ kut \ stl
MTI 2008. augusztus 3., vasárnap 10:25
Információ
