Tavaly mintegy százötven önkormányzatnál végezték el a gazdálkodási rendszer átfogó és egyéb szabályszerűségi ellenőrzését: 5 megyei, 5 megyei jogú városi, 6 fővárosi kerületi, 67 városi, 8 nagyközségi, 76 községi helyhatóságnál.
Az eredményekből kiderült: legalább városi szinten az önkormányzatok évente csaknem azonos hányada - mintegy kilenctizede - esetében a költségvetési bevételek nem nyújtottak fedezetet a költségvetési kiadásokra.
A működési célú költségvetési kiadások csökkentése érdekében az önkormányzatok a legtöbbször intézményeket vontak össze, szerveztek, adtak át. A helyhatóságok ötöde deviza alapú, hosszú lejáratú változó kamatozású kötvényt bocsátott ki; a tőketörlesztés megkezdéséhez meghatározott türelmi idő 1-6 év között változott. Az önkormányzatok a tőke- és kamatfizetési kötelezettségvállalások felső határának átlagosan harmadáig nyújtózkodtak.
"Az összes költségvetési bevételen belül 2004-2006 között a működési célú költségvetési bevételeket az önkormányzatok kilenctizedénél alul-, a felhalmozási célú költségvetési bevételeket pedig közel felénél túltervezték", kétharmaduknál a felhalmozási célú költségvetési bevételeket meghaladó összegben terveztek ilyen kiadásokat.
Az összefoglaló szerint az európai uniós források igénybevételére és felhasználására szabályozási téren az ellenőrzött megyei, megyei jogú városi, fővárosi kerületi és városi önkormányzatok kilenctizede, a szervezettség terén csaknem ötöde "nem készült fel eredményesen"; hiányzott például a pályázatfigyelés és -készítés, nem szabályozták a koordinálással összefüggő feladatokat, az önkormányzati szintű pályázat-nyilvántartás vezetésének felelőseit.
"A szabályozási és szervezési hiányosságok is közrejátszottak abban, hogy az ellenőrzött fejlesztési feladatok mintegy felének megvalósítása nem a támogatási szerződésben foglalt ütemezésben folyt, valamint a támogatási szerződések közel felét módosították a határidők csúszása, a támogatás és kiadások évek közötti átütemezése, a projekt-költségvetésen belüli részösszegek átcsoportosítása, valamint a műszaki tartalom változása miatt" - írta az ÁSZ.
A gazdálkodási, a pénzügyi-számviteli és a folyamatba épített ellenőrzési feladatok végrehajtásánál a szakmai teljesítés igazolása és az utalvány-ellenjegyzés működésének megbízhatósága csak az ellenőrzött önkormányzatok harmadánál minősült összességében kiválónak; a kialakított belső kontrollok működésének megbízhatósága a belső ellenőrzés működésénél csupán az esetek tizedében kapott ilyen minősítést - állapította meg a számvevőszék.
Az ÁSZ tájékoztatása szerint a korábbi ellenőrzések során tett javaslatok kétharmadát az önkormányzatok hasznosították, ennek következtében pontosabbá, teljesebbé vált a képviselő-testületek tájékoztatása, döntéseik megalapozottsága, javult a gazdálkodás és a pénzügyi-számviteli tevékenység szervezettsége, szabályozottsága.
Az Állami Számvevőszék ugyanakkor tizenkét önkormányzatnál felelősségre vonást kezdeményezett intézkedések elmulasztása, valamint a gazdálkodási, ellenőrzési feladatok hiányos szabályozása és elvégzése miatt. További hét önkormányzatnál az érintett munkaviszonyának megszűnése miatt nem történt ez meg.
