A Heti Válasz viszont az Egészségügyi Minisztériumhoz tartja méltatlannak, hogy a 2000 és 2007-es adatok egybevetésével igyekszik cáfolni megállapításainkat. Holott lapunk csütörtökön megjelenő cikkéhez kizárólag olyan mutatókat keresett, amelyek 2000 és 2006 között jelentősen javultak, a magyar egészségügy „sikertörténetei" voltak, és ezeknél néztük meg, mi történt a 2007-es esztendőben.
Ha például a 2007-ben romló csecsemőhalálozási ráta a 2000-es év szintjére zuhant volna vissza, ahhoz mintegy 200 (!) csecsemővel többnek kellett volna meghalnia. Ám ezzel nem lehet elfedni, hogy a 2006-os 5,7 ezrelékes adat tavaly 5,9 ezrelékre romlott, és ez akkor is tény marad, ha a szaktárca a jelek szerint vitatja a KSH adatait, és a magyar számok kozmetikázása érdekében az uniós (27 tagország) 4,9-es mutatót is 7,89-nek állítja be. (Ennek képtelenségét jelzi, hogy ennél még a sereghajtók között lévő Lettország is jobb adatot produkált.)
Lapunk aggasztónak tartja, hogy az Egészségügyi Minisztérium nem ütközött meg azon, hogy tavaly 810 emberrel (cikkünk ajánlójában véletlenül hibásan 821 jelent meg) több halt meg még a kórházba érkezés előtt, mint egy évvel korábban. Egy kis falunyi ember elvesztését azzal magyarázzák, hogy „ezek az adatok nem csupán a szállítás közben bekövetkezett haláleseteket, hanem már a mentők kiérkezése előtt, vagy az újraélesztési kísérletek ellenére bekövetkező tragédiákat is tartalmazzák." – tegyük hozzá, hogy ugyanúgy, mint egy évvel korábban is, 2007-ben mégis 810 emberrel több halt meg. Az emelkedés okának „a közúti balesetek számának növekedését" és „a társadalom elöregedését" megjelölni pedig kifogásnak is gyenge. Egyrészt azért, mert a KSH adataiból pontosan tudható, hogy nem többen, hanem éppen 52-vel kevesebben haltak meg tavaly motoros jármű balesetben. Másrészt 2006-ban – ahogy ők is elismerik - még javultak ezek a mutatók, egy év alatt pedig a társadalom akármennyire igyekszik, nem tud többet öregedni egy esztendőnél.
Arról viszont megfeledkezik a minisztérium, hogy közben 26 százalékkal csökkentették a gyógyító ágyak számát, 18 kórház megszűnt vagy ápolási intézetté alakult és jelentős finanszírozási korlátokkal kellett számolniuk az ellátó intézményeknek miközben a mentőszolgálat kiemelt fejlesztések helyett anyagi nehézségekkel volt kénytelen szembenézni.
A tárca állításaival szemben a Heti Válasz nem bűvészkedett a számokkal. Az öt mutatót az egészségügyi reformlépések alapján „vakon", az eredmények előzetes ismerete nélkül állította össze. Csak és kizárólag ezeket az adatokat kértük meg a mentőszolgálattól és a Központi Statisztikai Hivataltól, és azokat változtatás nélkül közöljük lapunk csütörtökön megjelenő számában.
Molnár Lajos árnyékában című elemzésünket azzal a szándékkal jelentetjük meg, hogy az egészségügyi reform elnagyolt, elhibázott, végig nem gondolt döntéseit a tárca korrigálja.
Örömmel vettük volna, ha közleményükben legalább utalás történik javító szándékukra. Ha a minisztériumnak egy mélyebb elemzéshez, és rendelkezései megváltoztatásához szüksége van a Heti Válasz számára készített KSH mutatók alapjául szolgáló BNO kódokra, lapunk azokat rendelkezésre bocsátja. Nem szívesen közölnénk ugyanis hasonló témájú cikket egy év múlva, Székely Tamás árnyéka rajtunk címmel.
A részletek a Heti Válasz holnap megjelenő számában olvashatók.
