- Az illat éppúgy öltöztet, mint a megfelelően eltalált stílusú ruha, cipő, táska vagy szemüveg, amire azt mondja viselője: "ezt nekem találták ki!" Lényeg, hogy egyéniségünkhöz, korunkhoz, habitusunkhoz illő parfümöt találjunk, s ez - a mai kínálatot ismerve - nem is egyszerű feladat.

 S akkor még nem beszéltünk arról, milyen alkalomra, milyen évszakban hordjuk a személyiségünket fémjelző illatot, mert egy rossz választás az ellenkezőjére fordíthatja szándékainkat - avat be a parfüméria rejtekeibe az a szakember, aki annak idején az országban az elsők között vezethette be üzletébe az addig csak talán pult alatt, de főként dollárboltokban kapható vezető külföldi márkákat.

Gombos Gusztávné tisztán emlékszik a 70-es évekre, amikor az állami illatszerboltokba egy-egy "tőkés" szállítással néhány üveg parfüm is érkezett, melyeket már előre lefoglaltak a vezető közéleti szereplők szeretteiknek. A nagy fellendülés a 80-as évek végén kezdődött, amikortól igazi örömet jelentett megismertetni az emberekkel az illatok sokszínűségét, a parfümhasználat kultúráját. Az illatszerész több évtized után úgy látja: az önmagára igényes férfi és nő számára fontos, milyen illatot kölcsönöz egyéniségének, és kéri, elfogadja a szakember tanácsát.

- A szerencsésebb eset, ha jelen van személyesen is az illető, mert egy rövid beszélgetéssel hozzávetőlegesen megállapíthatom a korát, az öltözködési stílusát, habitusát. Fontos, hogy nappali viseletre vagy alkalomra szeretné-e a parfümöt. Más jellegű a kosztümös illetve a laza, sportos illat, de a nyári és téli aroma között is tapintható a különbség.

E tényezők ismeretében hat illatot mutatok tanácsként - ennél több már összekeveri az érzékszervet -, ezek között garantáltan benne van az a kettő, amely a vásárló egyéniségéhez illik. 99 százalékban el is fogadják, s felismerik az óhajtott parfümöt. Nehezebb a dolog az ajándékba szánt parfüm esetében, de itt is a megismert információk döntenek - magyarázza.

A szakember azt tanácsolja, hogy a kiválasztott két illatot mindenki feltétlenül próbálja ki a saját bőrén is, mert a valódi hatásról így tud meggyőződni. Más egy 20 és egy 60 éves bőr párolgása is. Régebben, amikor nálunk nem volt kultúrája a parfümhasználatnak, még nem papírcsíkokra fújták a kipróbálandó illatot, hanem kupakokba, azonban a fény és a levegő hatására nem a valódi élményt adta vissza. A parfümipar azért választotta a papírt, mert élő anyagból, fából van.

Lehetne bőrre, hajra fújni még... Azért vannak a klasszikus, a nagyon friss, üde, a füves, a fás illatok, hogy mindenkinek megtaláljuk a korához, külleméhez, egyéniségéhez leginkább megfelelőt. Egy kreol bőrű, erőteljes, lendületes hölgynek mást fogok ajánlani, mint egy vékonyka, szőke, visszafogott leánynak.

Ki gondolná, hogy csaknem annyi férfi vásárol parfümöt magának, mint amennyi nő? Sőt, az erősebbik nem képviselője gyakran az egész illatcsaládot - az arcszeszt, a dezodort és a tusfürdőt - is viszi egyúttal. Az illatszerész tapasztalata szerint az "öltönyös" urak nagy része tudja is, hogy milyen márkát szeretne.

A parfümhasználatnak azonban megvannak a játékszabályai, jó azokat figyelembe venni. Hova is fújjuk a hódító-bódító illatot? Próbánál mindig a csuklóra, hiszen ott érződik legjobban. Egyébként a fül mögé, vagy a mellközépre - e területeken biztos a hatás. Taktikus dolog nyáron a hajra fújni, mert ott egy-két napig is megmarad az illat. Napozás és szolárium előtt tilos parfümöt feltenni, de ha szeretnénk jól érezni magunkat a bőrünkben, ugyancsak a hajra ajánlatos permetezni. Praktikus tanács: ha parfümöt veszünk, lehetőség szerint a tusfürdőjét is vigyük el, mert ugyanazt a kellemes közérzetet biztosítja, mintha permetet tettünk volna fel.

Figyeljünk parfümünkre, ha többen dolgozunk egy helyiségben - bankban, irodában, egy légterű munkahelyen -, mert ha túl tömény illatok keverednek, fejfájás, egyéb irritáció keletkezhet egy idő után.

Soha ne használjunk parfümöt, ha beteglátogatóba megyünk; sose tudhatjuk, mire allergiás a beteg. Ha pedig, orvoshoz vagy templomba tartunk, ugyanígy mellőzzük a tömény illatfelhőt. Inkább kedvenc márkánk testápolójával kenjük be magunkat vagy csak kezünket, könyökünket, lábfejünket, máris az üdeség érzete jár át minket.

Nem helyes, ha valaki saját parfümje illatát érzi, mert akkor tudható, hogy a környezetünket is irritáljuk vele. Csak az illat permetezésekor és a ruha levetésénél járja át a könnyedség szaglószervünket.A parfümtörténelem ugyanis nem arról szól, hogy folyamatosan érezzük az illatot, hanem hogy mi érezzük jól magunkat a bőrünkben.