Apáti-Tóth Sándor tárlata
A 20. század hatvan évének szépségeit és gyötrelmeit láttatja mintegy kétszáz felvételen keresztül Apáti-Tóth Sándor fotóművész Csöndek című kiállítása, amely az alkotó 60. születésnapján, pénteken nyílik Budapesten a Magyar Nemzeti Galériában - tájékozta
2008. augusztus 6. szerda 10:53 - Hírextra
Az október 6-ig megtekinthető tárlat képeit Apáti-Tóth Sándor öt ciklusba rendezte: a Csöndek, a Jelek, a Nagyapám óralánca I-II. és a Talált képek alkotják a kiállítás anyagát. A Talált képek történetéről az alkotó az MTI-nek elmesélte, hogy az 1970-es évek elején készült fotók kísérletként keletkeztek, de elfeledkezett róluk, és csupán 1987-ben kerültek elő a nagymamája halottas ágyából.
A képeken egy izgalmas próbálkozás eredményeképpen látható egyebek mellett kéregbe fotózott emberi arc, két kopjafa a fakapuban és "ikonszerű" női arc.
A fotóművész nem pusztán gyönyörködtetni akar a képeivel, azt szeretné, ha a fotók többet jelentenének önmaguknál; a kiállításnak súlyos mondanivalója van - hangsúlyozta Apáti-Tóth Sándor. Mint elmondta, a tükör szerepét vállalta, amelyben természetesen az ő személyes sorsa is benne van, de okulásként a múlt század gyönyörűségeit és gyötrelmeit akarja bemutatni. Rendkívül fontosnak tartja a múlt ismeretét, hiszen ha az ember nincs tisztában a gyökereivel, ha nem néz velük szembe, kiszolgáltatottá válik.
Ehhez a gondolatsorhoz kapcsolódik egyebek mellett a Nagyapám órája című fotográfia, amelyen a művész a nagypapája zsebóráját mint szimbolikus tárgyat örökítette meg, a változó és a megállt idő jelképeként. Másik kedvenc képeként az alkotó a Lajtorja - Ördögh Szilveszternek című képét említette, amely az író halála után készült; a falnak támasztott falétra a semmibe vezet.
A fotók a Nagyapám óralánca I-II. sorozat részei, az említett fotókon kívül felfelé fordított tenyér, kék homokkal borított táj, fűben pihenő Krisztus és Auschwitzot megidéző képek láthatók.
A Csöndek ciklusba rendezett fotókon a művész megörökített egyebek mellett egy feketébe öltözött anyókát, tenyérbe morzsolt kalászszemeket, pihenő nagy harangot, egy korongozó kezét munka közben és a megfeszített Krisztust a templomtornyon. A kettős napot ábrázoló fotográfia mellett egy odvas rönk és a napba néző ember arca szerepel a többi között a Jelek sorozatban.
"Vállalt, kötelező feladataimat a kiállítás megnyitásának napján, ami egyben hatvanadik születésnapom is, teljesítettnek kell tekintenem. Szabad leszek újra, mint a kamasz. Tele tervekkel" - közölte a fotóművész, hozzátéve: fontos, ami előtte áll, s ennek jegyében már készített is néhány újabb felvételt.
Apáti-Tóth Sándor 1948. augusztus 8-án született Cegléden, már 6 éves kora óta fényképez. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának egyik alapítója volt, tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének és a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. Képeit több mint 60 önálló kiállításon láthatta a közönség, de számos könyvborítót, plakátot, prospektust is tervezett. Művészfotóiból Csöndek és Talált képek címmel jelentek meg kötetek.
Forrás: MTI